Változások az iskolai rendszerű szakképzésben – 2. rész

Dr. Klész Tibor

Az iskolai rendszerű szakképzés aktualitásairól szóló cikkünk első részében bemutattuk a tanév rendje szakképzési vonatkozásait, a szakképzést érintő köznevelési szabályváltozásokat, valamint a szakközépiskolai érettségiben és az ágazati szakmai érettségiben eszközölt változásokat.

 

Jelen, második és egyben befejező részben a közismereti, valamint a szakképzési kerettantervek módosítását, a szakmai és vizsgakövetelmények változásait és a 2018/2019-es tanévre meghozott szakmaszerkezeti döntés korrekcióját ismertetjük.

 

 

1. A szakgimnáziumi közismereti kerettantervi változások

 

1.1 A Közismereti Kerettantervi Rendelet módosítása

 

A legtöbb változáson a szakgimnáziumi képzés, és főleg annak az érettségi szakaszban teljesülő kimenete esett át az elmúlt hét évben, amióta megszületett a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: szakképzésről szóló törvény). Annak érdekében, hogy a tizenkettedik évfolyamon végzős, de a felsőoktatásban tovább nem tanuló, szakmával még nem rendelkező fiatalok is elhelyezkedhessenek a munkaerőpiacon, 2012-ben bevezetésre került egy FEOR-számmal bíró szakmai végzettség fogalom, amelyet 2015-ben az érettségivel együtt kötelezően megszerzendő OKJ-s végzettség váltott fel. Ezek a fiatalok még csak most fognak végezni, miközben újabb változásként megalkotásra került a mellék-szakképesítés fogalma.

 

A szakgimnáziumi képzésben lenne a legnagyobb szükség elegendő időre, hogy a tanuló felkészülhessen az érettségire, az azt követő továbbtanulásra vagy szakmatanulásra, illetőleg egy mellék-szakképesítésre, vagy annak az időkeretében másra. Az időkeretet elsősorban a közismereti kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet (a továbbiakban: Közismereti Kerettantervi Rendelet) határozza meg.

 

A rendelet annak érdekében, hogy a szakgimnáziumi tanuló a tizedik évfolyam áprilisának végéig választhasson a szakgimnáziumi irányok közül, 2018 nyarán módosult. Ennek egyik eleme volt csak a szakgimnáziumi óraszámok változtatása, amely olyan időkeretet alakított ki, amely lehetővé tette, hogy a szakképzési kerettantervekben az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, állam által elismert egyes szakképesítésekre a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamra megfelelő óraszámok kerülhessenek megállapításra.

 

Érdekesség, hogy a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM-rendelet (a továbbiakban: Szakképzési Kerettantervi Rendelet) módosítása korábban, 2018. július 9-én jelent meg a Magyar Közlönyben, mint a Közismereti Kerettantervi Rendelet módosítása (utóbbi 2018. augusztus 9-én, augusztus 15-i hatálybalépéssel).

 

1.2 A szakgimnáziumi órakeretek változása

 

A szakgimnázium kilencedik–tizenkettedik évfolyamainak óraszámai másképpen kerültek meghatározásra az augusztus 15-én hatályba lépett módosítás előtt és után:

  • Ahogy a Közismereti Kerettantervi Rendelet 14. melléklete korábban rögzítette is, a „tantárgyi struktúrát a kerettanterv – az eltérő szakképzési irányoknak megfelelően – különböző változatban közli”.
  • A módosítást követően viszont a tantárgyi struktúrát a kerettanterv egységesen határozza meg, az eltérő szakképzési irányoknak megfelelő sajátosságokat külön pont tartalmazza.
  • Változatlan azonban, hogy a helyi tantervben a tantárgyak kötelező óraszámát a szakmabesorolásnak megfelelő változat alapján kell meghatározni, és a tantárgyak kerettantervében megjelölésre kerültek a tantárgyak összekapcsolásának lehetséges pontjai. A tantárgyi struktúra az egyes szakmacsoportok esetében különbözött augusztus 15. előtt, ezért a kapcsolódási pontok értelemszerűen különbözőképpen is valósultak meg, de a lehetséges összekapcsolási pontokat részletesen továbbra is az intézmények helyi tantervei szabályozzák.

 

Mit is jelent ez konkrétan? Augusztus 15. előtt a 14. melléklet egyrészt a 42 darab szakgimnáziumi ágazatra vonatkozóan 8 különböző tantárgyi struktúrát és óraszámot határozott meg 8 külön táblázatban, jelenleg pedig csak egyet, másrészt a tantárgyi struktúrát és óraszámot tartalmazó táblázat felépítése is különbözik a korábbitól:

  • A táblázatban továbbra is változatlanul szerepelnek a közismereti és egyéb óraszámokat meghatározó sorok (Magyar nyelv és irodalom, Idegen nyelv, Matematika, Történelem, Etika, Informatika, Művészetek, Testnevelés, Osztályfőnöki, Kötelező komplex természettudományos tantárgy, Pénzügyi és vállalkozói ismeretek), valamint az összegző sorok (Rendelkezésre álló órakeret/hét, Tanítási hetek száma, Éves összes óraszám). Az „Ágazathoz kapcsolódó tantárgy” elnevezése „Ágazathoz kapcsolódó természettudományos tantárgyra” módosult, ezzel együtt ennek a korábbi egységes 206 órányi időkerete 216 órára emelkedett, miközben a heti 2-2 óra a tizedik–tizenkettedik évfolyamról a kilencedik–tizenegyedik évfolyamra tevődött át. Mindezt a szakgimnáziumok helyi tanterveibe beépítendő, „Az egyes ágazatokhoz kapcsolódó természettudományos tantárgyak” című külön táblázat szerint kell beépíteni.
  • A másik strukturális változás a Kötelezően választható tantárgyak sort érinti. Korábban a nyolc táblázatban öt tantárgyból lehetett kötelezően választani, amelyből az egyik az Érettségi tárgy volt, vagy az Idegen nyelv, vagy az Informatika, vagy a Szakmai tantárgy, és vagy – váltakozó módon – a Fizika, a Kémia, a Földrajz vagy a Biológia. (Az Előadóművészet XLII. ágazat esetén utóbbi négy tárgy nem volt a választási lehetőségek között.) Ezzel a sorral kapcsolatban megjegyzésként szerepelt, hogy az órakeret a Katonai alapismeretek tantárgy oktatására is fordítható. Jelenleg a Kötelezően választható tantárgy az Érettségi tantárgy, az Idegen nyelv, a Természettudományos tantárgy, az Informatika, a Szakmai tantárgy vagy a Katonai alapismeretek tantárgy lehet. A Kötelezően választható tantárgy összes óraszáma és az évfolyamok közötti megosztása nem változott a tizenegyedik és a tizenkettedik évfolyamokon: heti 2-2, összesen 134 órában kell tanulni a szakgimnáziumi tanulóknak.

 

1.3 A szakmai tárgyak órakerete

 

A legnagyobb strukturális változás a szakmai tárgyak megoszlását érintette, amely a mellék-szakképesítés és a főszakképesítés (és egyéb ismeretek) választhatóságának előfeltételét teremtette meg. A korábbi „Érettségire épülő (fő) szakképesítés” és az „Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés” órakeretei helyett ugyanis a „Szakmai tárgyak órakerete” és a „Szabadon tervezhető órakeret” került bevezetésre. A mellék-szakképesítés tanulása és a tizenegyedik–tizenkettedik évfolyamokon köthető tanulószerződés szempontjából a Szabadon tervezhető órakeret nem releváns, mert az csak a szakgimnázium tizenharmadik évfolyamán jelenik meg (hetente 4 órában.) Az Érettségire épülő (fő) szakképesítés és az Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés korábbi 1045 + 453 órányi, azaz összesen 1498 órányi kerete a Szakmai tárgyak órakeretébe „olvadt bele”, amely 1488 óra lett. Ez az 1488 óra az a keret, amelyet a szakképzési kerettantervek töltenek ki szakképesítésenként a Szakképzési Kerettantervi Rendelet 2018. szeptember 1-jén hatályba lépett módosításával. Ebben már külön szerepelnek a főszakképesítésre (1032 órányi) és a nem a főszakképesítésre fordítandó (453 órányi) időkeretek. (Érdekesség, hogy ez így csak 1485 óra és nem 1488.)

 

A változás lényege:

 

A 2018-ban bevezetett szakgimnáziumi választási lehetőség biztosítása igényelte, hogy ne legyenek eleve meghatározva a főszakképesítés és az érettségivel egyidejűleg megszerezhető szakképesítés órakeretei.

 

Ezért is egészült ki a Közismereti Kerettantervi Rendelet egy új 20. §-sal, amelynek értelmében a tanulmányaikat a 2016/2017. tanévben vagy a 2017/2018. tanévben 9. évfolyamon megkezdett szakgimnáziumi tanulók azok megkezdésekor hatályos kerettantervek szerint fejezik be tanulmányaikat azzal, hogy a tantárgyi struktúrában az „Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés” tantárgy órakerete a 2018/2019. tanévtől a tanuló által választott kerettantervi iránynak megfelelően kerül felhasználásra a lehetséges szakképzési kerettantervi irányok alapján a szakgimnázium által biztosított lehetőségek közül. (Ennek pontos megvalósulásáról a 3. pontban részletesebben.)

 

2. A szakképzési kerettantervek módosítása

2.1 Új keretek a szakgimnáziumi képzésben

 

A szakképzésről szóló törvény új 22/A. §-a értelmében a tanuló a szakgimnázium tizedik évfolyamán legkésőbb április 30-ig írásbeli nyilatkozatával választ a tizenegyedik–tizenkettedik évfolyamok kerettantervi irányáról a szakgimnázium által biztosított lehetőségek közül. A szakgimnáziumi tanuló tehát eldöntheti, hogy az érettségiig tartó időszakban a továbbtanuláshoz szükséges ismereteket mélyíti el inkább, vagy egy mellék-szakképesítést szerez meg az érettségivel együtt a szakgimnáziumban.

 

A szakgimnáziumnak ezt megelőzően kell felajánlani a választási lehetőségeket, hogy a tanulónak elegendő idő álljon rendelkezésére a választásra:

  • technikusi szakmát szerezzen-e a szakgimnázium szakképzési évfolyamán,
  • felvételizzen a felsőoktatásba, vagy
  • kilépjen a munkaerőpiacra.

 

A szakképzésről szóló törvény idézett szakasza azt is rögzíti, hogy a szakgimnáziumi tanuló a szakgimnázium pedagógiai programjában meghatározottak szerint – legkésőbb a tizenkettedik évfolyam első félévét követő, a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott február–márciusi vizsgaidőszakra – jelentkezhet a mellék-szakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgára, ha a mellék-szakképesítés szakképzési kerettantervben meghatározott tanulmányi követelményeinek eleget tett.

 

Ez azt is egyértelművé teszi:

 

Az OKJ-s szakmának minősülő mellék-szakképesítést nem az érettségi vizsgával egyidejűleg, annak keretében szerezheti meg a tanuló, hanem külön – és korábbi – szakmai vizsgán.

 

A törvény meghatározásában:

 

A mellék-szakképesítés a szakgimnázium középiskolai évfolyamai tananyagának keretében a tanuló választása alapján tanulható és megszerezhető, az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, az adott szakgimnáziumi ágazathoz és az érettségit követő szakképzési évfolyamon megszerezhető szakképesítéshez kapcsolódó szakképesítés vagy részszakképesítés, amelynek tananyagát a szakképzési kerettanterv tartalmazza.

 

A mellék-szakképesítések felsorolását az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban OKJ Kormányrendelet) tartalmazza két különböző mellékletben, attól függően, hogy a tanuló mikor iratkozott be a szakgimnáziumba.

 

A 2019/2020-as tanévet megelőzően beiskolázott tanulók által szakgimnáziumban megszerezhető mellék-szakképesítéseket az OKJ Kormányrendelet 8. melléklete, a 2019/2020-as tanévtől beiskolázott tanulók által megszerezhető mellék-szakképesítéseket pedig a 9. melléklete tartalmazza.

 

Amennyiben az adott érettségi végzettséghez kötött ágazati szakképesítés vonatkozásában több mellék-szakképesítés választható, úgy a szakképző iskolának legalább egy mellék-szakképesítés választását biztosítania kell.

 

2.2 A szakgimnázium tizenegyedik–tizenkettedik évfolyamán köthető tanulószerződés

 

A szakgimnáziumokban a változás alapvetően két irányba terelheti a tanulót:

  • vagy mellék-szakképesítést tanul a tizenkettedik évfolyam végéig,
  • vagy eleve már az érettségit követő szakképzési évfolyamon megszerezhető főszakképesítést tanulja nagyobb óraszámban.

 

Ez utóbbi esetben a törvénymódosítás 2018-tól lehetővé tette a tanulószerződés-kötést is a tizenegyedik–tizenkettedik évfolyamon.

 

A szakképzésről szóló törvény 42. §-ának új (2) bekezdése értelmében tanulószerződés a tanulóval – a 29. § (1b) bekezdésében foglalt kivétellel –

  • az adott képzés első szakképzési évfolyamának elejétől kezdődő hatállyal,
  • a harmadik és további szakképesítésnek nem minősülő szakképesítésre történő felkészítés céljából vagy a szakgimnázium tizenegyedik vagy tizenkettedik évfolyamának elejétől kezdődő hatállyal

a szakgimnázium szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésre irányuló, a szakképzési kerettantervben meghatározott – tanévenként átlagosan legalább kétszázötven órát meghaladó idejű – gyakorlat teljesítése céljából folyó, költségvetési támogatásban részesíthető képzésre köthető.

 

A szakképzési évfolyam vagy a szakgimnázium tizenegyedik vagy tizenkettedik évfolyamának kezdetén a keresztfélévben induló évfolyam kezdő időpontját is érteni kell.

 

A módosítást megelőzően a szakgimnáziumokban csak a szakképzési évfolyamon tanulókkal lehetett tanulószerződést kötni. Egyes (főleg a gépészeti, egészségügyi) szakképesítések esetén azonban felmerült az igény arra, hogy az érettségit megelőző időszakban is iskolán kívüli gyakorlóhelyen tölthessék a tanulók a gyakorlatot tanulószerződés keretében.

 

Ilyen tanulószerződés a szakgimnázium szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésre irányuló gyakorlat teljesítése céljából is köthető, azaz a főszakképesítésre és nem a mellék-szakképesítésre. A gyakorlatnak tanévenként, átlagosan, legalább kétszázötven órát meghaladó idejűnek kell lenni, amelyet a szakképzési kerettantervben kell meghatározni.

 

A szakgimnázium tizenegyedik–tizenkettedik évfolyamain akkor köthető tanulószerződés, ha a tanuló a mellék-szakképesítés helyett a szakképzési kerettantervben szereplő alternatív gyakorlati órakeretet választja.

 

Tekintettel arra, hogy az érintett évfolyamokon a tanuló arányában kevesebb órát tölt el gyakorlaton, mint egy szakképzési évfolyamon tanuló, a szakgimnázium tizenegyedik–tizenkettedik évfolyamán megkötött tanulószerződés esetén a tanuló számára tanulószerződés alapján kifizetett pénzbeli juttatás havi mértéke az ugyanazon szakképesítés megszerzésére irányuló, nappali rendszerű iskolai oktatás szerinti képzésben a szakképzési évfolyamokra megkötött tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének ötven százaléka.

 

Jóllehet, csak fele összegű tanulói juttatást kell kifizetni a tanulónak, a tanulószerződést kötő gyakorlati képző a gyakorlati normatívát 2018 őszétől továbbra is száz százalékban számolhatta el. Ennek oka, hogy az ezt szabályozó, a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet nem módosult a 2018/2019-es tanév kezdetére, amikortól köthető volt az új típusú tanulószerződés.

 

2.3 Módosult kerettantervek

 

A Közismereti Kerettantervi Rendelet csak a bővebb kereteit adta meg a szakgimnázium tizenegyedik–tizenkettedik évfolyamán megköthető tanulószerződés szerint folyó gyakorlatnak. A szakmai órákra vonatkozó konkrét kereteket meghatározó Szakképzési Kerettantervi Rendelet ehhez szükséges változásait a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM-rendelet és a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM-rendelet módosításáról szóló 24/2017. (VIII. 31.) NGM-rendelet módosításáról szóló 5/2018. (VII. 9.) ITM-rendelet tartalmazza.

 

Mindez úgy történt, hogy a 54-es szintkódú szakképesítések esetén nem számszerűen került meghatározásra a tanévenkénti több mint 250 gyakorlati óra, hanem úgy, hogy a választási lehetőségek olyan „csomagokat” jelentenek, amelyekben összejöhet a 250 gyakorlati óra. De csak akkor, ha a tanuló a tizedik évfolyam végéig a főszakképesítés tanulását választja.

 

A Szakképzési Kerettantervi Rendelet új 7/A. §-a hét ilyen csomagot határoz meg.

 

A szakgimnázium a szakmai programjában a szakképzési kerettantervben a szakképzési évfolyamon megszerezhető szakképesítés (azaz a főszakképesítés) tanítására biztosított órakereten túli órakeretben

  1. mellék-szakképesítés megszerzésére irányuló képzés,
  2. a tanulóval tanulószerződést kötött gyakorlati képzést folytató szervezet által – a szakképzésről szóló törvény 42. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – összeállított és a gazdasági kamara által elfogadott szakmai program alapján folytatott tanulószerződéses gyakorlati képzés,
  3. a főszakképesítés magasabb színvonalon való elsajátítását elősegítő, ágazati szakmai kompetenciákat, készségeket erősítő képzés,
  4. ágazati szakmai ismeretekhez közvetlenül kapcsolódó, azt alapozó közismereti tárgy vagy tananyagtartalom, szakmai idegen nyelvi, szakmai informatikai ismeretek, digitális íráskészség erősítése,
  5. ágazati szakmai ismeretekből vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó, azt alapozó közismereti tárgyból közép- vagy emelt szintű érettségire történő felkészítés,
  6. etikus vállalkozói ismeretek, jogi, közgazdasági és pénzügyi ismeretek megerősítése,
  7. az a)–f) pontok mellett fent maradó órakeretben, de legfeljebb a teljes órakeret húsz százalékában a tanult tantárgyak körében tudásmegerősítés, gyakorlás

elemekből szabadon összeállított, a nem a főszakképesítés tanítására biztosított teljes órakeretet kitöltő, legalább két alternatív tanulási lehetőséget ajánl fel, amelyek egyike mindenképpen tartalmaz mellék-szakképesítés megszerzésére irányuló képzést.

 

A szakgimnázium tizenegyedik–tizenkettedik évfolyamain akkor köthet tanulószerződést a tanuló, ha a b) pont szerinti csomagot választja. Csak olyan tudáselem jöhet szóba, amely nem szerepel eleve a főszakképesítés tanítására biztosított teljes órakeretben, ugyanis csak így adódhat hozzá új időkeretként. A választható, azaz a „nem a főszakképesítésre fordítandó órakeret” 453 óra a tizedik–tizenkettedik évfolyamon, amelyben el lehet helyezni annyi gyakorlati órát, amely a kerettantervben számszerűsítve meghatározott óraszámmal együtt már kiadja az 501 órát:

  • Amennyiben már a tizenegyedik évfolyam elejétől hatályba lép a tanulószerződés, akkor a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyam összes tanulószerződéses gyakorlati óraszámának együttesen kell legalább 501-nek lenni.
  • Amennyiben azonban csak a tizenkettedik évfolyam kezdetétől lép hatályba a tanulószerződés, a tizenegyedik évfolyamra eső gyakorlati órák nem vehetők figyelembe, a tizenkettedik évfolyamon önmagában teljesülnie kell a minimum 251 órás gyakorlati óraszámra vonatkozó feltételnek.

 

Ahhoz, hogy a b) pont szerint tanulószerződést köthessenek a felek, a szakgimnáziumnak olyan tanulási lehetőséget kell felajánlani a szakmai programjában, amely a szakképzési kerettantervben a főszakképesítés tanítására biztosított órakereten túli órakeretben a tanulóval tanulószerződést kötött gyakorlati képzést folytató szervezet által összeállított és a gazdasági kamara által elfogadott szakmai program alapján folytatott tanulószerződéses gyakorlati képzésként valósul meg.

 

A tanulószerződést kötő gyakorlati képzést folytató szervezetnek tehát össze kell állítania egy szakmai programot, és azt a gazdasági kamarának el is kell fogadnia. Ez a képzési program meg kell hogy feleljen a tanulók életkori sajátosságainak, erősítenie, fejlesztenie kell a főszakképesítés elsajátításához szükséges kompetenciáikat, alkalmasnak kell lennie a tanulók gyakorlati képzése során elsajátítandó ismereteinek bővítésére, és illeszkednie kell a főszakképesítés kerettantervében meghatározott gyakorlat követelményeihez.

 

A Szakképzési Kerettantervi Rendelet módosításában is megtalálható az az átmeneti rendelkezés, amely a Közismereti Kerettantervi Rendeletbe is bekerült, és amely szerint a tanulmányaikat a 2016/2017. tanévben vagy a 2017/2018. tanévben a kilencedik évfolyamon megkezdett szakgimnáziumi tanulóka a tanulmányaik megkezdésekor hatályos kerettantervek szerint fejezik be, azzal, hogy a 2018/2019. tanévtől korábbi, az „Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés” tantárgy órakerete a hét tanulási lehetőség közül a tanuló által választott tanulási lehetőségnek megfelelően kerül felhasználásra.

 

3. Változó szakmai és vizsgakövetelmények

2018 nyarán több miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét tartalmazó rendelet is módosult.

 

3.1 A BM szakmai és vizsgakövetelményei

 

2018. január 1-jén került az Országos Képzési Jegyzékbe a Vízkútfúró szakképesítés, amely végzettség 600–800 órában kizárólag a felnőttképzésben szerezhető meg. Az 52 582 03 OKJ azonosító számú Vízkútfúró szakmai és vizsgakövetelményei a 2018. március 5-i Magyar Közlönyben jelentek meg az egyes miniszteri rendeletek vízügyi tárgyú módosításáról szóló 6/2018. (III. 5.) BM-rendeletben.

 

A szakmára az készülhet fel, akinek legalább érettségi végzettsége van, egyéb szakmai előképzettséget, előzetes gyakorlatot nem határoznak meg a szakmai és vizsgakövetelmények, az egészségügyi és a pályaalkalmassági követelményeket azonban teljesíteni kell. A szakmai elméleti és gyakorlati képzési idő aránya 30 és 70 százalék.

 

A Vízkútfúró szakképesítés komplex szakmai vizsgájának szervezésére kijelölt intézmény a Belügyminisztérium és a VIZITERV Environ Kft.

 

3.2 Az EMMI szakmai és vizsgakövetelményei

 

A 2018. július 18-i Magyar Közlönyben jelent meg az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2016. (IX. 16.) EMMI-rendelet módosításáról szóló 23/2018. (VII. 18.) EMMI-rendelet. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma összesen öt olyan területért felel (egészségügy, művészet-kultúra, sport, pedagógia, szociális terület), amely egyben szakképesítésért való felelősséget is jelent.

  • A módosítások legnagyobb része az egészségügyi szakképesítéseket érinti, amelyek között egy új, a Mentésirányító szakma követelményei is megjelennek.
  • Új követelményként kerültek kiadásra a Közművelődési és közönségkapcsolati szakember és a Kaszkadőr szakértő szakmai és vizsgakövetelményei is.
  • A változások másik felét a művészeti, a kulturális és a sport területéhez tartozó szakmák szakmai és vizsgakövetelményeinek módosításai teszik ki.

 

3.3 Az AM szakmai és vizsgakövetelményei

 

A 2018. július 9-i Magyar Közlönyben jelent meg a földművelésügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 56/2016. (VIII. 19.) FM-rendelet módosításáról szóló 15/2018. (VII. 9.) AM-rendelet, amely elsősorban a Pék-cukrász szakképesítés követelményeit tartalmazza.

 

A Pék-cukrász szakképesítés 2012-ben került törlésre az Országos Képzési Jegyzékből, és 2018. január 1-jén került visszaemelésre, miközben a 34 541 05 azonosító számú Pék és a 34 811 01 azonosító számú Cukrász továbbra is szerepel a jegyzékben.

 

A 34 541 11 OKJ-számú Pék-cukrász szakképesítés képzési ideje az iskolai rendszerű képzésben három év, az iskolarendszeren kívüli képzésben pedig 960–1440 óra, és a Pék szakképesítéshez hasonlóan az élelmiszeriparért felelős miniszter hatáskörébe tartozik.

 

3.4 Az ITM szakmai és vizsgakövetelményei

 

A Magyar Közlöny 2018. augusztus 21-i számában jelent meg a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM-rendelet módosításáról szóló 9/2018. (VIII. 21.) ITM-rendelet.

 

Az innovációs és technológiai miniszter hatáskörébe átkerült szakmai és vizsgakövetelményeket tartalmazó NGM-rendelet két új szakképesítés, a 34 582 16 OKJ számú Épületszobrász és műköves, valamint a 34 582 17 OKJ számú Kőfaragó szakmák szakmai és vizsgakövetelményeivel egészült ki.

 

Emellett több mint 40 szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei módosultak, így többek között az Ács, a Bádogos, a Mélyépítő technikus, a Papíripari technikus, a Szállodai recepciós, a Szárazépítő, a Tetőfedő és a Médiaművészeti program- és projektszervező szakmáké és részszakképesítéseké is.

 

3.5 A HM szakmai és vizsgakövetelményei

 

A Magyar Közlöny 2018. augusztus 31-i számában került kihirdetésre a honvédelemért felelős miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 19/2012. (VIII. 28.) HM-rendelet módosításáról szóló 13/2018. (VIII. 31.) HM-rendelet.

  1. január 1-jétől a Honvéd altiszt szakmairányainak a száma bővült a pénzügyi ágazattal és egyes szakmairányai módosultak is. Az „avionika szerelő” és a „sárkány-hajtóműszerelő” alágazatokat magában foglaló Repülőműszaki ágazat helyébe például a Repülésbiztosító ágazat, az Állami légijármű szerelő ágazat és az Állami légijármű műszerész ágazat lépett.

 

 

4. A 2018/2019-es tanév szakmaszerkezeti döntésének módosulása

A 2018. június 26-i Magyar Közlönyben jelent meg a 2018/2019. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2018/2019. tanévben a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről szóló 353/2017. (XI. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 114/2018. (VI. 26.) Korm. rendelet.

 

A módosítás a kihirdetett döntéshez képest a munkaerőpiaci igények és a fenntartói feladat-ellátási struktúra és keretek változását követő keretszám-bővítéseket tartalmazza. 20 esetben került a nem támogatott kategóriából a korlátozottan támogatott kategóriába a képzés, illetve a megjelenő új szakképesítés esetében is korlátozottan támogatott kategória került kialakításra. A változás a korábban megjelent kormányrendelet 5. mellékletében felsorolt Szabóky Adolf szakképzési ösztöndíjra jogosító hiány-szakképesítések körét is érintette.

 

A 353/2017. (XI. 29.) kormányrendelet kiegészült egy új 6. melléklettel, amely a 2018. január 1-jei hatállyal módosított OKJ változásában érintett, 1. és 2. mellékletben meghatározott szakképesítések felsorolását és a változáshoz igazodó, támogatási kategóriák és keretszámok tekintetében módosult alkalmazhatóságukat tartalmazza a Kőfaragó, műköves és épületszobrász (34-582-07), valamint a Kőfaragó (34-582-17) és az Épületszobrász és műköves (34-582-16), illetőleg a Cukrász (34-811-01), valamint a Cukrász (34-811-01) és a Pék-cukrász (34-541-11), illetőleg a Pék (34-541-05), valamint a Pék (34-541-05) és a Pék-cukrász (34-541-11) korábbi és új szakképesítések vonatkozásában.

 

 

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva