Változások az iskolai rendszerű szakképzésben – 1. rész

A 2018/2019-es tanévet megelőzően számtalan olyan kisebb változást hozó jogszabály-módosítás került kihirdetésre, amely az iskolai rendszerű szakképzést érinti. A szakképzésről szóló törvény változásainak 2018. január 1-jén történő hatálybalépését követően módosult a köznevelésről szóló törvény, amely bevezette a szakképzést előkészítő évfolyam fogalmát, változások történtek a szakmai érettségi követelményeiben, módosult mind a közismereti, mind a szakképzési kerettanterv, változott összesen öt, szakmai és vizsgakövetelményt tartalmazó rendelet és a 2018/2019-es tanévi szakmaszerkezeti döntés is.

 

A változások első feléről jelen, első írásunkban, a többi változásról a következő, második részben számolunk be.

 

2. A tanév rendje szakképzési vonatkozásai

 

A 2018/2019. tanév rendjéről szóló 13/2018. (VI. 14.) EMMI-rendelet a köznevelés, azaz a közoktatás intézményrendszerének a kereteit határozza meg. Ennek azonban része az iskolai rendszerű szakképzés is. Évről évre hasonló „rendjét” alakítja ki a tanévnek az erről szóló rendelet, kisebb-nagyobb változások azonban mindig akadnak.

 

Nézzük meg, melyek ezek közül azok, amelyek a szakiskolákat, a szakközépiskolákat és a szakgimnáziumokat érintik!

 

2.1 A tanév szakképzési keretei

 

Elsősorban a naptári év beosztásából fakadóan az évről évre ismétlődő tanügyigazgatási események egy-két nappal korábbra vagy későbbre kerültek, de a tanítási napok száma is változott a 2018/2019-es tanévre.

 

Idén nem pénteken, hanem hétfőn (szeptember 3-án) kezdődött a tanév, viszont ugyanúgy péntekig tart (június 14-ig), mint tavaly. A tanítási napok száma azonban a tavalyi száznyolcvan helyett száznyolcvanegy lett, és eggyel nőtt a nappali oktatás munkarendje szerint működő szakgimnáziumokban is, százhetvennyolc helyett százhetvenkilenc lett, és nőtt a szakközépiskolákban és szakiskolákban is százhetvenkilencről száznyolcvan napra (ahogy a gimnáziumokban is).

 

Az iskola utolsó, befejező évfolyamán vagy befejező szakképzési évfolyamán az utolsó tanítási nap a középfokú iskolákban – igazodva a tanév egy nappal hamarabb történő befejezéséhez – május 3. helyett május 2-án lesz. Ez alól négy képzési típus jelent kivételt.

 

A rendészetért felelős miniszter fenntartásában működő szakgimnáziumok hagyományosan néhány héttel később fejezik be a tanévet a befejező szakképzési évfolyamon, a tavalyi május 18. helyett most még később, május 24-én, de csak a két tanéves képzés esetén. Újdonság ugyanis, hogy – a keresztféléves oktatáshoz hasonlóan – meghatározásra került a rendészeti szakgimnáziumokban folyó másfél tanéves képzés esetén is az utolsó tanítási nap, amely 2019. január 4-én lesz.

 

Ugyancsak az általánostól eltérő napra esik az utolsó tanítási nap a honvédelemért felelős miniszter fenntartásában működő, kizárólag a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésekre való felkészítést folytató szakképző iskolák tanulói számára, továbbá a szakképző iskolákban folyó féléves, másfél éves, két és fél éves képzésben vagy keresztféléves oktatásban, egész számú tanéves képzésben részt vevő tanulók számára, valamint a két évfolyamos részszakképesítésekre való felkészítést folytató szakiskolák tanulói és a Szakképzési Hídprogram keretében részszakképesítésekre való felkészítést folytató szakközépiskolák tanulói számára (2019. május 24., 2019. január 4., illetőleg 2019. május 31.).

 

2.2 Speciális felnőttoktatási programokra történő beiratkozás

 

Újra meghatározásra került, hogy a 2018/2019. évi átmeneti időszak téli közfoglalkoztatásával összefüggő képzési programban felnőttoktatás keretében részt vevő tanulók a 2018/2019. tanévre 2018. szeptember 1-jét követően is beiratkozhatnak. Újdonság azonban, hogy az EFOP-3.7.1-17 „Aktívan a tudásért” projektben felnőttoktatás keretében részt vevő tanulók esetén is megfogalmazásra került egy hasonló szabály, ők a 2018/2019. tanévre 2018. szeptember 1-jét követően is beiratkozhatnak.

 

2.3 Szakmai vizsgaidőszakok és vizsganapok

 

A szakmai vizsgaidőszakokat és vizsganapokat is érintette a naptári napok minimális változása, ebben azonban alapvető változás nem történt. Így a szakgimnáziumokban, a szakközépiskolákban, a szakiskolákban a szakmai vizsgák írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészét, valamint írásbeli, interaktív, szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenységét is egy-egy naptári nap eltéréssel kell megszervezni a 2017/2018-as tanévhez képest az őszi, a téli és a tavaszi szakmai vizsgaidőszakokban.

 

Ez vonatkozik a honvédelemért felelős miniszter által fenntartott iskolai rendszerű szakképzésben oktatott szakképesítések, valamint a rendészetért felelős miniszter által fenntartott rendészeti szakgimnáziumokban, iskolai rendszerű szakképzésben oktatott szakképesítések szakmai vizsgáinak írásbeli vizsgaidőpontjaira is.

 

A szakgimnáziumokban a szakmai vizsgák írásbeli vizsgarészének, valamint írásbeli, interaktív vizsgatevékenységének a pótnapja a tavalyi május 31-i időponthoz képest ebben a tanévben május 30-án lesz. Nem csak ez az egy pótnap került azonban meghatározásra a szakmai vizsgák teljesítésével kapcsolatban.

 

Új rendelkezés ugyanis a 2018/2019. tanév rendjéről szóló 13/2018. (VI. 14.) EMMI-rendeletben a tavalyi rendelethez képest, hogy amennyiben a tanuló 2018. október 1–5. között a szakmai vizsgák írásbeli vizsgarészén, valamint írásbeli, interaktív vizsgatevékenységén vallási, világnézeti okok alapján nem tud részt venni, számára a szakmai vizsgák ezen vizsgarésze, valamint ezen vizsgatevékenysége 2018. október 8-án is megszervezhető (pótnap).

 

A pótnap igénybevételének szükségességéről a szakgimnáziumnak a vizsgabejelentés és tételigénylés megküldésével egyidejűleg értesíti kell a szakképesítésért felelős minisztert és a szakmai vizsga írásbeli letételét biztosító intézményt is.

 

2.4 Szakmai érettségi vizsgaidőszakok és vizsganapok

 

Ágazati szakmai érettségi vizsgát a szakgimnáziumokban lehet tenni. A komplex szakmai (OKJ-s) vizsgáktól eltérően, szakmai érettségi vizsgaidőszak csak ősszel és tavasszal van, télen nincs. A szakmai érettségit azonban – hasonlóan a közismereti érettségihez – lehet emelt és középszinten is tenni.

 

Ennek megfelelően a 2018/2019. tanév rendjéről szóló rendelet értelmében a 2018. évi október–novemberi írásbeli érettségi vizsgaidőszakban az ágazati és ágazaton kívüli szakmai vizsgatárgyak emelt szintű írásbeli érettségi vizsgájára, valamint az ágazati és ágazaton kívüli szakmai vizsgatárgyak és a vizuális kultúra középszintű érettségi írásbeli vizsgájára is 2018. október 19-én 8.00 órától kerül sor, a tavalyi tanévhez képest egy nappal korábban.

 

A 2019. évi május–júniusi írásbeli érettségi vizsgaidőszakban az ágazati és ágazaton kívüli szakmai vizsgatárgyak emelt szintű írásbeli érettségi vizsgájára, valamint az ágazati és ágazaton kívüli szakmai vizsgatárgyak és a vizuális kultúra középszintű érettségi írásbeli vizsgájára egyaránt 2019. május 15-én 8.00 órától kerül sor, ugyancsak egy nappal korábban a tavalyi tanévhez képest.

 

 

3. Szakképzést érintő köznevelési szabályváltozások

 

Az iskolai rendszerű szakképzés kereteit meghatározó köznevelési törvény 2018 nyarán kettő, a szakképzést közvetlenül érintő változáson esett át.

 

3.1 Szakképzést előkészítő évfolyam

 

A Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvény 2018. augusztus 1-jei hatálybalépéssel emelte a törvény 9. §-ába az új (7a) bekezdést, amely megengedi, hogy a szakközépiskolában a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter engedélyével a kilencedik évfolyamot a szakközépiskola pedagógiai programjában meghatározott tartalmú, szakképzést előkészítő évfolyam előzze meg.

 

Szakképzést előkészítő évfolyamot a szakképző iskolák közül csak a szakközépiskolában lehet működtetni, a szakgimnáziumot és a szakiskolát ugyanis nem nevesíti a törvény erre vonatkozó új szabálya.

Tekintettel arra, hogy a szakközépiskolában alapesetben a három szakképzési évfolyamot követően a tanulóknak lehetősége van kettő év alatt felkészülni az érettségire, szükséges volt kiegészíteni a köznevelésről szóló törvénynek a szakközépiskola felépítését meghatározó 13. § (1) bekezdésében található rendelkezéseit is. Ennek értelmében a szakközépiskolának továbbra is öt évfolyama van, amelyből három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyam, valamint további kettő, érettségi vizsgára felkészítő évfolyam. (Az első három évfolyam azonban az új lehetőséggel élő iskolákban a szakképzést előkészítő évfolyamon túl értendő.)

 

A törvénymódosításhoz fűződő hivatalos indoklás szerint a szakképzést előkészítő évfolyamot nem tömeges igény hívta életre, hanem a gödi szakképző iskoláját fenntartó Piarista Rend Magyar Tartománya kezdeményezése. A gödi szakképző iskola speciális oktatási modelljével ugyanis egy olyan pilot-programot tervezett bevezetni a Piarista Rend Magyar Tartománya, amely illeszkedik a szakterület stratégiai fejlesztési terveihez is.

 

Az indoklás szerint a modell központi eleme a már 2018 őszétől induló orientációs év, amely

  • az egyéni tanulási utak pedagógiáján,
  • az egyéni és csoportos kísérésen,
  • a készség- és képességfejlesztésen,
  • tehetséggondozáson,
  • a személyes pályaorientáción és
  • az életpálya-tanácsadáson

keresztül tervezi megújítani a szakképzésbe történő bekapcsolódás rendszerét felmenő rendszerben, növelve ezzel a tanulók iskolai sikerességét és csökkentve a szakképzésben tapasztalható lemorzsolódást.

 

A törvény felhatalmazást is ad a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszternek, hogy az oktatásért felelős miniszter egyetértésével rendeletben állapítsa meg a szakképzést előkészítő évfolyam indítására vonatkozó engedély kiadásának feltételeit és részletes eljárási szabályait.

 

Ez a rendelet nem született meg 2018. szeptember 1-jére, azaz a 2018/2019-es tanév kezdetére, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 2. §-ának az iskolai évfolyamok számozásáról szóló (2) bekezdése sem illesztette be új elemként a szakképzést előkészítő évfolyamot.

 

3.2 A tanulói jogviszony megszűnése

 

2018. szeptember 1-jével egészültek ki a tanulói jogviszony szakképző iskolában történő megszűnésének a köznevelésről szóló törvény 53. §-ának (2) bekezdésében felsorolt esetei.

 

Ennek értelmében megszűnik a tanulói jogviszony

  • akkor is, ha az államilag elismert szakképesítést szerzett, szakközépiskolában tanuló arról döntött, hogy tovább tanul az érettségi vizsgára felkészítő tizenkettedik és tizenharmadik évfolyamon, mégpedig az utolsó évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján, valamint
  • akkor is a Szakképzési Hídprogramban, ha a nem tanköteles tanuló a program követelményeit teljesítette, vagy a tanulmányait félbehagyta.

 

A korábban is felsorolt megszűnési eseteket továbbra is tartalmazza a (2) bekezdés.

 

 

4. Változások a szakközépiskolai érettségiben

4.1 Érettségi a szakközépiskolában

 

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Érettségi Szabályzat) pontosította a szakközépiskolában szakmát szerzett tanulók érettségijére vonatkozó rendelkezéseket.

A köznevelésről szóló törvény 13. §-ának (1) bekezdése értelmében a szakközépiskolának öt évfolyama van, amelyből három az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyam, valamint további kettő érettségi vizsgára felkészítő évfolyam. Az Érettségi Szabályzat említett módosítása ezt az érettségi vizsgára felkészítő évfolyamot érintette.

A köznevelésről szóló törvény 13. §-ának (4) bekezdése azt is rögzíti, hogy a szakközépiskolában államilag elismert szakképesítést szerzett tanuló dönt arról, hogy továbbtanul-e az érettségi vizsgára felkészítő további két évfolyamon. A szakképzésről szóló törvény 24. §-ának (1) bekezdése ezt jelenleg azzal a megkötéssel egészíti ki, hogy a szakközépiskolában folyó érettségi vizsgára felkészítő kétéves képzésben csak az iskolai rendszerű képzésben államilag elismert szakképesítést szerzett tanuló folytathatja tanulmányait.

Mindez azt jelenti, hogy a tanulónak először meg kell szereznie az OKJ-s szakképesítést, és ha úgy dönt, hogy érettségizni is szeretne, akkor ezt két év alatt teheti meg. Az érettségije egyenértékű lesz bármely más érettségivel, tehát azzal is, amelyet szakgimnáziumban vagy gimnáziumban szereztek meg.

(Ez az érettségi végzettség nem keverendő össze a szakgimnáziumban szerezhető szakmai érettségi végzettséggel, amelynek a fogalmát a szakképzésről szóló törvény 2. §-ának 40. pontja határozza meg. Lásd 3.2 pont)

 

4.2 A szakközépiskolai érettségi tartalma

 

Arra vonatkozóan, hogy a szakközépiskolásoknak mely évfolyamokon és milyen tartalommal kell megszervezni a kétéves érettségire felkészítő évfolyamot, a törvények már nem tartalmaznak előírást. A szakképzésről szóló törvény 24. §-ának 2016. augusztus 31-ig hatályos rendelkezései ugyanis még kimondták, hogy a szakiskolai (jelenleg szakközépiskolai) végzettséggel rendelkező tanuló – közismereti tanulmányainak és teljesített szakmai követelménymoduljainak beszámításával – folytathatja tanulmányait olyan kétéves középiskolai képzésben, amely legalább négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból készít fel érettségire. A képzés követelményeinek teljesítése egyenértékű a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével.

 

A törvény azt is kimondta, hogy a szakiskolai (szakközépiskolai) végzettséggel rendelkező tanuló kétéves, érettségire történő középiskolai felkészítését a szakközépiskola (jelenleg szakgimnázium) tizenegyedik–tizenkettedik évfolyamán kell megszervezni azzal, hogy a szakközépiskola (szakgimnázium) a tanulót a kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyakra a közismereti kerettantervben a szakközépiskola (szakgimnázium) kilencedik–tizenkettedik évfolyamára előírtak szerint készíti fel.

 

Ehelyett jelenleg az Érettségi Szabályzat 4. §-ának (2) bekezdése mondja ki, hogy a 3+2 évfolyamos szakközépiskola az érettségi vizsgára felkészítő évfolyamokon a kötelező közismereti vizsgatárgyból biztosítja, hogy a tanuló a középszintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni.

 

A tanulónak a szakközépiskolában is kell érettségiznie a négy kötelező érettségi tantárgyból, ha érettségit kíván szerezni.

 

A köznevelésről szóló törvény 6. §-a értelmében az érettségi vizsgán a tanuló a következő vizsgatárgyakból ad kötelezően számot tudásáról:

  • magyar nyelv és irodalom,
  • történelem,
  • matematika,
  • idegen nyelv (a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevők számára anyanyelv és irodalom) és
  • a kötelezően választandó vizsgatárgy, szakgimnáziumban a szakgimnázium ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy.

 

A törvény rögzíti, hogy aki szakközépiskolában államilag elismert szakképesítést szerzett, és a szakközépiskolában érettségi vizsgát kíván tenni, annak a kötelezően választandó vizsgatárgyból nem kell számot adnia a tudásáról.

 

Mit is jelent mindez? A szakközépiskolai tanuló által a szakmaszerzést követően két évvel megszerzett érettségi csak négy tantárgyból áll, és az OKJ-s szakképesítése „kiváltja” az ötödik, kötelezően választandó vizsgatárgyat. (Ami a szakgimnáziumban is az ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy egyébként, ahogy ennek a definícióját korábban leírtuk.)

A szakközépiskolás tehát az ötödik érettségi tantárgy kapcsán speciális helyzetben van, és éppen ehhez kapcsolódik az Érettségi Szabályzat legutóbbi módosítása, amely 2018. július 11-én lépett hatályba.

 

4.3. Az Érettségi Szabályzat szakképzést érintő változása

 

Az Érettségi Szabályzat 12. §-a (6a) bekezdésének 2018. július 11. előtti rendelkezései szerint a szakközépiskolában az érettségi vizsgára felkészítő évfolyamokat követő érettségi vizsgára való jelentkezéskor igazolni kellett, hogy a jelentkező rendelkezik iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban szerzett, államilag elismert (OKJ-s) szakképesítéssel.

2018. július 11-től ugyanez a bekezdés azt mondja ki, hogy a(z érettségi) vizsgára jelentkező a szakközépiskolában az érettségi vizsgára felkészítő évfolyamokat követő érettségi vizsgára való jelentkezéskor nyilatkozik arról, hogy kötelezően választandó vizsgatárgyból kíván-e érettségi vizsgát tenni. Ezt a nyilatkozatát az adott vizsgaidőszakban nem változtathatja meg.

A változás egyrészt már evidenciának veszi, hogy a tanuló rendelkezik OKJ-s szakképesítéssel, ezért ezt nem kéri külön igazolni, hiszen a 3+2 évfolyamos szakközépiskolában a tizenegyedik évfolyamról tovább haladva szeretne két év alatt érettségit szerezni, továbbhaladni pedig csak akkor tud, ha szakmát is szerzett. Másrészt lehetővé teszi a szakközépiskolai tanulónak, hogy függetlenül attól, hogy a kötelezően választandó vizsgatárgyból nem kell számot adnia a tudásáról, mégis leérettségizzen egy ötödik „kötelező” (jelen esetben választhatóan kötelező) érettségi tárgyból.

Ez utóbbiról 2018. július 11. előtt csak azon tanulóknak kellett nyilatkozni, akik a rendes érettségi vizsgát a középiskolai tanulmányainak teljes befejezése után, tanulói jogviszonyon kívül tették, és iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban szerzett, államilag elismert szakképesítéssel rendelkeztek. Ezen utóbbi tanulóknak kell már csak a jogszabályváltozások következtében a nyilatkozat megtétele mellett igazolni, hogy rendelkeznek az iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban szerzett, államilag elismert szakképesítéssel.

Az Érettségi Szabályzat szakközépiskolát érintő változásának lényege tehát összefoglalva az, hogy hozzáigazította az előírásait a szakközépiskola 3+2 éves szerkezetéhez, másrészt nevesítette, hogy a szakközépiskolai tanuló is tehet nem csak négy, hanem öt tantárgyból is érettségit.

 

 

5. Változások az ágazati szakmai érettségiben

 

Nemcsak a szakközépiskola tizenkettedik–tizenharmadik évfolyamát követően megszerezhető közismereti érettségi szabályai változtak, hanem a szakgimnáziumban a tizenkettedik évfolyamot követően letehető ágazati szakmai érettségi követelményei is. Igaz, ez utóbbiak tartalmilag is.

 

5.1 Az ágazati szakmai érettségi törvényi változásai

 

Ennek két előzménye is volt. Az egyik a szakképzésről szóló törvény változása a szakmai érettségi mellett megszerezhető (mellék-)szakképesítés választhatóvá tételével, másrészt az Országos Képzési Jegyzék kiegészítése a mellék-szakképesítésekkel. A szakképzésről szóló törvény 2018. január 1-jei hatállyal nyújt lehetőséget a szakgimnáziumi képzésben arra, hogy az érettségihez szorosan kapcsolt ún. mellék-szakképesítéseket elkülöníti az érettségitől, és így a mellék-szakképesítések a tanulók számára a jövőben nem kötelezők lesznek, hanem választhatók. A mellék-szakképesítés a szakgimnázium középiskolai évfolyamai tananyagának keretében a tanuló választása alapján tanulható és megszerezhető, az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, az adott szakgimnáziumi ágazathoz és az érettségit követő szakképzési évfolyamon megszerezhető szakképesítéshez kapcsolódó szakképesítés vagy részszakképesítés, amelynek tananyagát a szakképzési kerettanterv tartalmazza.

 

A szakképzésről szóló törvény 22/A. §-a szerint a tanuló a szakgimnázium tizedik évfolyamán legkésőbb április 30-ig írásbeli nyilatkozatban választ a tizenegyedik–tizenkettedik évfolyamok kerettantervi irányáról a szakgimnázium által biztosított lehetőségek közül. A szakgimnáziumi tanuló a szakgimnázium pedagógiai programjában meghatározottak szerint – legkésőbb a tizenkettedik évfolyam első félévét követő, a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott február–márciusi vizsgaidőszakra – jelentkezhet a mellék-szakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgára, ha a mellék-szakképesítés szakképzési kerettantervben meghatározott tanulmányi követelményeinek eleget tett.

 

5.2 Az ágazati szakmai érettségi és a mellék-szakképesítések

 

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet a 2019/2020-as tanévtől és az azt megelőzően történő beiskolázásra vonatkozó szabályozás egyértelmű beazonosítása érdekében két új melléklettel egészült ki. A szakgimnáziumba a 2019/2020-as tanévet megelőzően beiskolázott tanulók számára megszerezhető mellék-szakképesítéseket a kormányrendelet 8. melléklete tartalmazza.

 

Abban az esetben, ha az adott érettségi végzettséghez kötött ágazati szakképesítés vonatkozásában több mellék-szakképesítés választható, úgy a szakképző iskolának legalább egy mellék-szakképesítés választását biztosítania kell. A szakgimnáziumba a 2019/2020-as tanévtől beiskolázott tanulók számára szakgimnáziumban megszerezhető mellék-szakképesítéseket a kormányrendelet 9. melléklete tartalmazza. A választható mellék-szakképesítések két mellékletben történő megjelenítésére azért volt szükség, mert az oktatási tapasztalatok alapján egyes ágazatokban indokolt felmenő rendszerben az ágazati képzés kivezetése.

 

A szakgimnáziumi tanuló szakmai érettségi vizsgát is tesz, hiszen a köznevelésről szóló törvény 12. §-a (1) és (2) bekezdésnek meghatározásában a szakgimnáziumnak

  • szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, az ehhez kapcsolódó szakképesítés és a választható mellék-szakképesítés megszerzésére,
  • szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint
  • általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama és a szakképzésről szóló törvény alapján az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van,

ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik.

 

A szakgimnáziumban az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott ágazatokban – figyelembe véve az ágazaton belüli specializációt is – tehető szakmai érettségi vizsga, továbbá a tanuló választásától függően a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerinti mellék-szakképesítés, valamint az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető.

 

5.3 Az ágazati szakmai érettségi követelmények változása

 

Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM-rendelet módosításáról szóló 24/2018. (VII. 27.) EMMI-rendelet 2018. július 27-én megjelent 1232 oldalnyi módosítása összesen 60 részletes ágazati szakmai érettségi vizsgakövetelményt tartalmaz. A követelmények 2020. február 15-én lépnek hatályba, ugyanis ilyen tartalmú szakmai érettségit első alkalommal a 2019/2020-as tanév tavaszi érettségi vizsgaidőszakában tehetnek majd a tizenkettedik évfolyamos szakgimnáziumi tanulók.

 

A szakmai érettségi végzettség a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyakból és a szakközépiskola ágazata szerinti kötelező szakmai vizsgatárgyból álló érettségi vizsgával megszerezhető végzettség, amely az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint munkakör betöltésére képesít.

 

5.4 Régi és új szakmai ágazati érettségi követelmények

 

Változik a 2020. február 15. előtti és utáni ágazati szakmai érettségi követelmények száma, amely egyrészt az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakgimnáziumi ágazatok számának változásából ered, másrészt az ún. ágazaton belüli specializációk kialakításából. A köznevelésről szóló törvény 6. § (2) bekezdés e) pontja szerint az érettségi vizsgán a vizsgázó számára előírt kötelező ötödik vizsgatárgy a szakgimnáziumában a szakgimnázium ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy.

 

2020. február 14-ig (tehát lényegében a 2019. őszi érettségi vizsgaidőszakig) az összesen 46 ágazati szakmai érettségi követelmény valamelyikéből tehet szakmai érettségit a szakgimnáziumi tanuló. A szakmai érettségi vizsgatárgyak száma a jelenlegi 46-ról 60-ra emelkedik. A 2020 tavaszán történő hatálybalépés nem jelent teljes változást, hiszen ágazati szakmai érettségit már 2017-től lehet tenni, tehát eddig is kötelező volt a vizsgázók számára legalább középszinten felkészíteni a tanulókat a szakmai érettségi vizsgára.

 

14 új szakmai emelt szintű vizsga került kidolgozásra, kettő új ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy épült be a rendszerbe, a többi ágazat esetében pedig annyi változás történt, hogy tizenegy ágazat kettő, illetve három külön ágazaton belüli specializációvá vált.

 

A 2020. február 15-től alkalmazandó ágazati szakmai érettségi követelményekben megtalálható valamennyi olyan követelmény, amely jelenleg hatályos. A vizsgatárgyak elnevezésének változásai leginkább az ágazaton belüli specializációk kialakításának az eredménye.

 

A szakképzésről szóló törvény 2. §-ának 50. pontja értelmében az ágazaton belüli specializációk a szakgimnáziumi ágazati képzés esetén az adott ágazaton belül egyes szakképesítések vagy azok csoportjának sajátos ágazati szakmai tartalmát jelentik. És mint látható, legkézzelfoghatóbb hatása az ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyak körének kialakítására van.

 

De melyik is ez a tizenegy, ágazaton belüli specializációval bíró ágazat, és melyek maguk a specializációk?

  • A VII. Bányászat ágazat két új specializációja a Bányaművelés, valamint a Gázipar és fluidumkitermelés, amely két külön ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyat is takar.
  • A IX. Gépészet ágazatnak három ágazaton belüli specializációja lett, a Gépgyártás-technológia, a Fegyverműszerészet és a Mechatronika.
  • A XI. Villamosipar és elektronika ágazat két ágazaton belüli specializációval bír, ezek az Automatika és elektronika, valamint a Közlekedésautomatika.
  • A XVI. Építőipar ágazat ágazaton belüli specializációi a Magas- és mélyépítés, valamint a Út-, vasút- és hídépítés.
  • A XIX. Nyomdaipar ágazatnak is két ágazaton belüli specializációja lett, a Nyomdaipari technika és a Kiadványszerkesztés.
  • A XXII. ágazatnak három ágazaton belüli specializációja is van. Ezek az Autó- és repülőgép-szerelés, a Vasútgépész és a Hajózási technika.
  • A XXV. Ügyvitel ágazat két ágazaton belüli specializációval bír, az Irodai ügyvitel és az Idegennyelvű ügyvitel elnevezésűvel.
  • A XXX. Szépészet ágazatba a Fodrász és a Kozmetika ágazaton belüli specializáció tartozik.
  • A XXXI. Agrár gépész ágazat két ágazaton belüli specializációja a Mezőgazdasági és erdészeti gépésztechnika és az Élelmiszeripari gépésztechnika.
  • A XL. Közlekedés, szállítmányozás és szállítmányozás ágazatnak három ágazaton belüli specializációja is lett. Ezek a Közúti és légi közlekedés, szállítmányozás és logisztika, a Postaforgalom és a Vasútüzemi közlekedés, szállítmányozás és logisztika.
  • Nem változott a XLII. Előadó-művészet ágazat összesen nyolc specializációja, igaz, ezek korábban „ágazaton kívüli szakmai érettségi vizsgatárgynak” minősültek, de most ezek is ágazaton belüli specializációnak lettek átkeresztelve. Ezek az Artista, az Egyházzenész, a Gyakorlatos színész, a Jazz-zenész, a Klasszikus zenész, a Népzenész, a Szórakoztató zenész, a Táncos és a Gyakorló hangszerkészítő és javító.

 

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva