Távoktatás a szakképzésben – Az új lehetőség

Egy intézményvezető kérdése

 

A közelmúltban egy felnőttképző intézmény vezetője hívott azzal a kérdéssel, hogy indítanának egy Kertész tanfolyamot, amelyben távoktatási elemeket is alkalmaznának. Azért gondoltak a hagyományos – kontakt – oktatást távoktatással kiegészített vegyes/kombinált (blended learning) oktatási formára, mert a tanfolyami célcsoport résztvevői sokallják az OKJ-s rendeletben előírt – minimum – 800 óra képzési időt.

Elmondása szerint a potenciális érdeklődők megbékélnének azzal, ha csak fele óraszámban kellene tanfolyamra („iskolába”) járni, mert a másik felében önállóan, azaz autonóm módon, támogató irányítással kiegészítve elsajátítanák a tananyag másik felét.

 

TEMPLOMKERT-2014-2

 

A távoktatás tudományos megközelítése

 

Vezető kollégám kérésére két válasszal tudtam szolgálni. A kissé tudományos ízű feleletem úgy hangzott, hogy bármilyen szakképesítés elsajátítása során (így a Kertész képzés esetén is) bevethető a távoktatás, azaz a tanuló és tanár térbeli és/vagy időbeli távolságán alapuló oktatási-tanulási forma.

 

Távoktatás a jogszabályok tükrében

 

Másik – már óvatosabb – válaszom az volt, hogy meg kell néznem az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendeletet, amely megnevezi, hogy melyik OKJ szerinti szakképesítés szerezhető meg távoktatásos munkarend szerint.

Ha megnézzük ugyanis az OKJ-ról szóló rendelet 1. mellékletének 1. és 2. táblázatait, akkor az egyes szakképesítések sorában, „A képzés munkarendje” oszlopában – E, L, N, S, T és TK – jelöléseket találhatunk.

 

Nézzünk egy példát!

 

A példázat kedvéért az Asztalos, a Pénzügyi-számviteli ügyintéző, a Sommelier, a Szakács, Villanyszerelő és a CAD-CAM informatikus szakképesítéseket mutatom be. Látható, hogy a példának felhozott hat szakképesítésnél – a fentebb említett jelölésekből (E, L, N, S, T és TK) – mindegyiknél előfordul három jelölés: az N, az E és a TK. Viszont a T-s jelölés csak két szakképesítés sorában található meg.

Szakképesítés azonosító száma és megnevezése A képzés munkarendje
34 543 02 Asztalos  N, E, TK
54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző  N, E, L, S, TK, T
35 811 01 Sommelier  N, E, TK
34 811 04 Szakács  N, E, TK
34 522 04 Villanyszerelő  N, E, TK
54 481 01 CAD-CAM informatikus  N, E, L, TK, T

 

De mi is áll a jelölések mögött? A választ a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet 2. Jelmagyarázat az Országos Képzési Jegyzékhez című fejezetének 2.2.9. pontja adja meg, amely szerint

a képzés munkarendje az alábbi lehet:

  • Iskolai rendszerű szakképzés esetén
  • nappali (N), esti (E), levelező (L), távoktatás (T) vagy egyéb sajátos munkarend szerinti (S);
  • Iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén
  • tanfolyami képzés (TK) vagy távoktatás (T).

 

Ennek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a példának felhozott hat szakképesítésből csak kettő: a Pénzügyi-számviteli ügyintéző és a CAD-CAM informatikus szerezhető meg távoktatásos munkarendben.

 

Döntött a jogalkotó

 

A jogértelmezés általános gyakorlata szerint a jelölés hiánya (T) ugyanis tiltást jelent. Ahol tehát a szakképesítés sorában a jogalkotó nem tüntette fel a T betűt, az a szakképesítés távoktatás képzési formában nem szerezhető meg.

Azt is mondhatjuk, hogy a képzési formát nem a képző intézmény, hanem a jogalkotó dönti el. A jogkövető képző intézményeknek viszont szigorúan alkalmazkodni kell a jogi normákhoz, s csak azt a képzést szervezhetik meg távoktatásos formában, ahol a szakképesítés sorában a T jelölés megtalálható!

 

Alkalmazni kell a jogszabályt

 

Térjünk vissza az eredeti kérdésre: a 34 622 02 azonosító számú Kertész szakképesítésre! A választ a fentiekben adott recept alapján egyértelműen megadhatjuk: meg kell nézni az OKJ megfelelő sorát, ahol Kertész szakképesítés esetén – a képzés munkarendje megnevezésű oszlopban – az N, E, TK jelöléseket találjuk, ezért kijelenthetjük, hogy a Kertész szakképesítés megszerzésére irányuló képzés távoktatásos formában nem szerezhető meg.

 

Szakértőként azonban nem akartam ilyen kategorikus választ adni a kérdést feltevő kollégának, ezét további búvárkodást végeztem a jogszabályok tengerében.

 

TEMPLOMKERT-2014

 

A távoktatás törvényi értelmezése

 

Annak a kérdésnek az eldöntéséhez, hogy a szakképzés (ezen belül a felnőttképzés) keretében alkalmazható-e a távoktatásos tanulási forma, érdemes kiemelt figyelmet szentelni a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvénynek, amely a 2. § 27. pontjában – az OKJ szerinti képzések esetében – a következőképpen értelmezi a távoktatást:

  • az oktatásnak az a formája, amelynél a résztvevő a képzési idő több mint felében egyedül, önállóan, a távoktatási tananyagba épített iránymutatás mellett tanul;
  • a képzési idő kevesebb mint felében pedig konzultációkon vagy hagyományos tanórákon vesz részt, és
  • az elsajátítási folyamat önálló megvalósításához szükséges tananyaghordozó, felmérő és útmutató anyagokat tartalmazó tanulócsomagot a képző intézmény bocsátja rendelkezésére;
  • a konzultációkon, amelyek a kapcsolattartás bármely formájában – különösen személyes megbeszélés, internet, telefon – megvalósulhatnak, a résztvevők az önállóan szerzett ismereteiket pontosítják, illetve elmélyítik;
  • a távoktatás minden fázisát infokommunikációs technológiai adathordozók felhasználása is segítheti.

A felnőttképzési törvény tehát a teljes képzési időhöz viszonyítva megjelölte azt az arányt („a képzési idő több mint felét”), amely eldönti, hogy egy képzés távoktatásos vagy tanfolyami képzésnek tekinthető-e.

 

Májusi számunkban a vegyes oktatás sajátosságait mutatjuk be.

 

Dr. Henczi Lajos

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva