Kérdés-válasz

Új kérdés beküldése

 

Kérdés beküldésére a kiadvány előfizetőinek van lehetősége!

 

 

Az összefüggő szakmai gyakorlatok kapcsán szeretnék érdeklődni, hogy a kerettantervben az egyes évfolyamokra előírt összefüggő gyakorlati óraszámot 45 perces tanórákban vagy 60 percben kell értelmezni. Azaz például egy 140 órás összefüggő szakmai gyakorlat 140 X 45 percet vagy 140 X 60 percet jelent? A tapasztalatok szerint az egyes oktatási intézmények is eltérően értelmezik az előírt óraszámot.

Szakértő: Kérdés-válasz

Válasz:
A kérdés megválaszolásához a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 17. §-ában leírtakat vesszük alapul, mely szerint:   „17. § (1) A szakképző iskolában a gyakorlati képzést hatvanperces tanítási órákkal kell megszervezni. A művészeti szakképzést folytató iskola eltérhet a hatvanperces foglalkozások időtartamától a művészeti szakképzésre vonatkozó szakmai szabályok alapján.”   Ennek megfelelően javasolt a külső gyakorlati képzőhelyen is a gyakorlat megszervezése. Egy adott szakképesítés kerettanterve a kötelező elméleti és gyakorlati óraszámot határozza meg tekintet nélkül arra, hogy ez utóbbit hol fogja elvégezni a tanuló. Tehát a külső képzőhelyen letöltött gyakorlati óraszámnak azonosnak kell lennie azzal, amit a tanuló a szakképző iskolában folytatott gyakorlattal teljesítene. Ez pedig a fent idézett jogszabályi hely alapján az adott szakképesítésre előírt óraszám × 60 perc lesz.

Tisztelt Szakértő Nő !

Kérdésem hogy a tanulószerződéses tanulónak a betegszabadsága /táppénze/igazolatlan hiányzása esetén az egy napra eső összeg kiszámításához (az osztószám meghatározásához) mely napokat vesszük figyelembe ?
Megjegyzem, hogy cégünknél az osztószám eddig az adott hónap munkanapjainak száma volt, beleértve a fizetett ünnepeket is - ellenőrzések során nem kifogásolta sem a Tb sem a Kamara ellenőre. Ezentúl gyakorlati napok számán kívűl hogyan vegyük figyelembe a fizetett ünnepeket (pl. jan.01. husvét hétfő stb) illetve a tavaszi és őszi szüneteket, ezek bele számítanak-e a gyakorlati napok számába ha egyébként ezen időszakok a tanuló gyakorlati idejére esnek ?

Szakértő: Kérdés-válasz

Válasz:
Tisztelt Uram!   Köszönjük kérdését, melyre a MKIK szakértőjétől megérkezett a válasz. Amennyiben Olvasónk, lapunk januári számában szintén megtalálja:   „A tanulót a tanulószerződés alapján a betegsége idejére megillető betegszabadságot az adott tanévben előírt gyakorlati napokra vonatkozóan kell megállapítani. Azaz, ha a tanulónak az adott hét 5 munkanapjából 2 napot kellett volna gyakorlaton töltenie, akkor betegszabadság a 2 gyakorlati nap vonatkozásában illeti meg. A betegszabadság összegének megállapításakor a tanulói pénzbeli juttatás napi összegének megállapításakor osztószámként a fent meghatározott gyakorlati napokat kell figyelembe venni. A tanulói juttatás 70 százalékát a gyakorlati napok arányában kell kiszámítani. Az Szt. 64. § (1) bekezdése alapján a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján − a (2) bekezdésben foglalt kivétellel − a tanulószerződés hatálybalépésének napjától, teljes hónapra illeti meg.” (A  fenti szakmai  iránymutatás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2014. május 21-én érkezett szakmai véleményén alapul.(  

Milyen tanulói juttatás fizetendő évismétlés idején?

Szakértő: Kérdés-válasz

Válasz:
A törvényi szabályozás szerint, ha a tanuló elégtelen tanulmányi eredménye miatt évismétlésre köteles, pénzbeli juttatásának havi mértéke a megismételt szakképzési évfolyam első félévében az előző félévre megállapított pénzbeli juttatás fele. A megismételt évfolyam második félévében a kötelezettségeinek eredményesen eleget tett tanuló részére fizetendő juttatást a tanulószerződésben meghatározott szempontok figyelembevételével kell megállapítani. A további félévekben – az újabb tanévismétlés esetét kivéve – a pénzbeli juttatás mértékének megállapításakor a viszonyítási alap a Szt.-ben minimálisan előírt összeg, amelyet a tanulószerződésben meghatározott szempontok alapján kell emelni, a tanuló tanulmányi előmenetelének, a gyakorlati képzés során nyújtott teljesítményének és szorgalmának figyelembevételével.

A gyakorlati képzést folytató szervezetnél a tanuló gyakorlati képzése hány órában folyhat az elméleti képzési napokon?

Szakértő: Kérdés-válasz

Válasz:
A Szt. 38. § (1) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy a gyakorlati képzést folytató szervezetnél a tanuló gyakorlati képzésére nem kerülhet sor az elméleti képzési napokon ha az elméleti képzési órák száma az adott napon a négy tanórát meghaladja. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy adott iskolai napon a legfeljebb négy tanórát követően lehetőség van a gyakorlati képzés megszervezésére is. Fontos megjegyezni, hogy a tanuló túlzott terhelése kerülendő, azonban a jelenlegi szabályozás a szakképzési kerettanterveken, valamint a szakképző iskolák hatáskörében kiadásra kerülő szakmai programokon és az órarendeken keresztül kellő garanciát jelent az esetleges visszaélések elkerülésére.   A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók maximális heti óraszámára tartalmaz előírást, továbbá kimondja azt is, hogy a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint ajánlott időkeretet a kerettantervek határozzák meg. A Szt. 8. § (5) bekezdése ezt tovább pontosítja, miszerint az adott szakképző iskola típusára és évfolyamára – az Nkt.-ben – a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább kilencven százalékának tartalmát a szakképzési kerettanterv állapítja meg. A szakképzési kerettanterv meghatározza a heti óraszámokat, továbbá egyes tantárgyak, témakörök óraszámait is külön-külön. A szabadon hagyott időkeret szakmai tartalmát a szakképző iskola szakmai programja határozza meg.   A Szt. úgy rendelkezik, hogy a tanuló a szakképzési kerettanterv alapján készített szakmai programban a szorgalmi időszakra meghatározott gyakorlati óraszámon és az összefüggő szakmai gyakorlatra meghatározott óraszámon felül – a szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével – gyakorlati foglalkozáson való részvételre nem kötelezhető.   A fenti szabályozási környezet keretein belül tehát a szakképző iskola határozza meg – a kiemelt jogszabályhelyek egyidejű figyelembevételével – a tanuló gyakorlati képzési óraszámát az elméleti képzési napokon is. A szakképző iskoláknak működésük során figyelemmel kell lenniük a Nkt. és a Szt. által egybehangzóan megállapított alapelvre, miszerint a tanulóval szemben az életkorának megfelelő követelmények támaszthatóak.   A fentiek alapján nem javasolt tehát, hogy a maximum négy elméleti órát előíró tanítási napokon a tizennyolcadik életévét el nem érő tanuló 3, az idősebb tanuló pedig 4 óránál hosszabb ideig vegyen részt gyakorlati foglalkozáson.

Adómentesnek tekinthető-e a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulót jogviszonya alapján megillető juttatása a keresőképtelensége idején?

Szakértő: Kérdés-válasz

Válasz:
A kérdésfelvetésben arra keressük a választ, alkalmazható-e az Szja tv. korábban ismertetett jogszabályhelyében (1. melléklet 4.11. pont) foglalt adómentes rendelkezés ebben az esetben is. A Szt. 54. § (1) bekezdése alapján a tanuló pénzbeli juttatásra nem jogosult a tanulószerződés szüneteltetése alatt, míg a betegszabadság időtartamára tanulói pénzbeli juttatásának hetven százaléka illeti meg.   A tanuló a betegszabadságot meghaladó betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult. A jogszabály rendelkezéseiből következően erre az időszakra nem tanulói pénzbeli juttatás jár a tanulónak, hanem táppénz. A tanulót a tanulószerződés alapján a betegsége idejére a tíz nap betegszabadság illeti meg. A betegszabadságra egyebekben a munka törvénykönyvéről szóló törvény szabályait kell alkalmazni. Mivel keresőképtelenség esetén a tanulói jogviszony szüneteléséről nem beszélhetünk − sőt ezen időtartam alatt a tanulószerződést felmondani is tilos −, a jogviszony ebben az időszakban is fennáll, ám az ekkor kifizetett összeg adókötelezettsége attól függően alakul, hogy ténylegesen milyen jogcímen fizetik azt ki. A betegszabadság időszakára járó 70 százalékos mértékű tanulói pénzbeli juttatás adómentesen kifizethető, míg a táppénz mint adóköteles társadalombiztosítási ellátás az Szja tv. 3. § 21. pontja alapján bérnek minősül, s ennek megfelelően kell a kifizetőnek ebből az összegből az adóelőleget, valamint a járulékokat levonnia. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 178. § 18. pontja szerint az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetőjének azt kell tekinteni, alá az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette.

Mekkora összegű tanulói pénzbeli juttatás mely napokra jár a tanulószerződéses tanulónak betegszabadsága esetén? Hogyan számítandó ki ennek összege?

Szakértő: Kérdés-válasz

Válasz:
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 63. §-a rendelkezik arról, hogy a gyakorlati képzést szervező szervezet a tanuló részére a tanulószerződés alapján pénzbeli juttatást köteles fizetni, meghatározva annak mértékét és formáját. A hivatkozott jogszabályhely a tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének legkisebb összegét – annak a szakképzési évfolyamnak az első félévében, amelyben a tanuló tanulószerződés alapján vesz részt a szakképzésben − a szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő arányát figyelembe véve határozza meg. Tehát a tanuló pénzbeli juttatásának nagysága attól függ, hogy milyen arányban vesz részt a szakképzési évfolyamon az iskolában folyó elméleti és a gazdálkodónál folyó, kizárólag gyakorlati képzésben. A tanulót a tanulószerződés alapján a betegsége idejére megillető betegszabadságot az adott tanévben előírt gyakorlati napokra vonatkozóan kell megállapítani. Azaz, ha a tanulónak az adott hét 5 munkanapjából 2 napot kellett volna gyakorlaton töltenie, akkor betegszabadság a 2 gyakorlati nap vonatkozásában illeti meg. A betegszabadság összegének megállapításakor a tanulói pénzbeli juttatás napi összegének megállapításakor osztószámként a fent meghatározott gyakorlati napokat kell figyelembe venni. A tanulói juttatás 70 százalékát a gyakorlati napok arányában kell kiszámítani.   A Szt. 64. § (1) bekezdése alapján a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján − a (2) bekezdésben foglalt kivétellel − a tanulószerződés hatálybalépésének napjától, teljes hónapra illeti meg. Fenti rendelkezéseket az ún. tömbösített gyakorlati képzés esetén is alkalmazni kell. Amennyiben tehát a tanuló a tömbösített gyakorlati képzési rendszerben azon a héten beteg, amikor az adott héten egyetlen napot sem kellett volna szakmai gyakorlaton töltenie, akkor a tanulói pénzbeli juttatás teljes összegére jogosult.

Adómentesnek tekinthető a szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulót jogviszonya alapján kötelezően megillető juttatás?

Szakértő: Kérdés-válasz

Válasz:

Igen. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 1. sz. melléklet 4.11 pontja szerint egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentesnek minősül
  • a szakképző iskolai tanulónak tanulószerződés alapján,
  • szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifi zetett díjazás, valamint
  • a tanulószerződéses tanulót jogszabály alapján megillető kiegészítő pénzbeli juttatás,
  • a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény alapján a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze terhére folyósított szakiskolai tanulmányi ösztöndíj.
Az Szja tv. nem határoz meg összeghatárt, azaz a tanulószerződésben rögzített és kifizetett díjazás tekintendő adómentesnek. Ehhez az is szükséges, hogy amennyiben először a törvény által kötelezően előírt minimális tanulói juttatás került kifizetésre, majd ez az összeg a kötelező emelés alapján növekszik, az a tanulószerződésben is rögzítésre kerüljön. Ezáltal a kifizetett tanulói juttatás egyrészt ellenőrizhető, másrészt a tanulószerződés alapján is kerül kifizetésre. Ezen feltételek együttes fennállása esetén a tanulónak nem keletkezik személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége.   Amennyiben a gazdálkodó szervezet magasabb összegű emelést ad a tanulószerződéses tanulónak, mint amekkora emelés a tanulószerződésben szerepel, akkor az már nem tekinthető kötelezően, illetőleg „a tanulószerződés alapján” történő kifizetésnek, tehát a rögzített emelés és a ténylegesen kifizetett magasabb összeg közötti különbözet már személyijövedelemadó- köteles.

A befejező szakképzési évfolyamon, az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket nem teljesítő tanuló esetében csökkenthető-e a vállalkozás szakképzési hozzájárulási kötelezettsége a normatíva összegével a tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól?

Szakértő: Kérdés-válasz

Válasz:
A befejező szakképzési évfolyamon az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket nem teljesítő tanuló a Szt. rendelkezése alapján a tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól a tanulószerződés alapján tanulói juttatásra nem jogosult. Tekintettel arra, hogy ettől az időponttól a tanuló gyakorlati képzésre nem kötelezhető, így a gazdálkodó szervezet szakképzési hozzájárulási kötelezettségét nem tudja gyakorlati képzés szervezésével teljesíteni, és mivel a tanuló számára – a törvényi előírás alapján – a vállalkozásnak tanulói juttatást sem kell fizetnie, a vállalkozás szakképzési hozzájárulási kötelezettsége nem csökkenthető a normatíva összegével. A javítóvizsga sikeres letételét követően a következőket kell szem előtt tartani: Az utolsó évfolyamon a tanulmányi követelményeket nem teljesítő tanuló a javítóvizsga sikeres letételét követően jelentkezhet szakmai vizsgára, az őszi vizsgaidőszakra. Tanulói jogviszonya ebben az esetben az őszi vizsgaidőszak utolsó napján szűnik meg (a tanulói jogviszony sikertelen szakmai vizsga esetén is megszűnik). A javítóvizsga és a szakmai vizsga időpontja közötti időszakban a tanuló gyakorlati képzésre nem kötelezhető, következésképpen ebben a helyzetben és időszakban a gazdálkodó szervezet kötelezettségét nem tudja gyakorlati képzés szervezésével teljesíteni, így szakképzési hozzájárulási kötelezettsége nem csökkenthető a normatíva összegével. Amennyiben a tanuló tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytatja, a megismételt tanév megkezdésétől csökkentő tételként figyelembe vehető a gyakorlati képzési normatíva.

Köthető-e tanulószerződés azzal a munkavállalóval, akinek már van szakképesítése, és most egy új szakma tanulásába kezd?

Szakértő: Kérdés-válasz

Válasz:
Igen. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szt.) 2015. június 12- én hatályba lépett módosítása kimondta, hogy Magyarországon az első és második szakképesítés megszerzésére való felkészülés ingyenes. Ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy a második szakképesítés tanulása már csak felnőttoktatás keretei között lehetséges. Felnőttoktatásban nappali munkarendben csak azok számára szervezhető meg az oktatás, akik még nem rendelkeznek szakképesítéssel. Így a másodszakmát tanulók esti vagy levelező (illetve egyéb sajátos) munkarend szerint megszervezett oktatásban tanulhatnak, számukra a tanulószerződés megkötése a szakmai gyakorlatra ezen formákban is lehetséges.

Milyen juttatást fizet a gyakorlati képző az esti vagy levelező munkarendben megszervezett felnőttoktatásban tanulónak a tanulószerződés alapján folytatott gyakorlatára?

Szakértő: Kérdés-válasz

Válasz:
A felnőttoktatás minden munkarendben megszervezhető, de azok számára, akik már rendelkeznek szakképesítéssel, csak esti és levelező (vagy egyéb sajátos) munkarendben. A Szt. 2015. június 12-én hatályba lépett módosítása lehetővé tette a felnőttoktatásban tanulókkal történő tanulószerződés-kötést minden munkarendben (ez korábban csak nappali munkarendben tanulók számára volt lehetséges). Azonban a tanulóknak fizetendő havi juttatás differenciált attól függően, melyik munkarendű tanulóra vonatkozik:

  • az esti munkarendben tanulók számára fizetendő juttatás a nappali munkarendben tanulók juttatásának 60%-a,
  • a levelező munkarendben tanulók juttatása pedig 20%.
Ehhez illeszkedik a gazdálkodó szervezet által lehívható normatíva is: a nappali munkarendben tanulók után a jogszabályban1 meghatározott normatíva 60%-a, az esti munkarendben tanulók után pedig a 20% hívható le.

Ki lehet teljesítési megbízott? Hogy kell dokumentálni a teljesítési megbízotti együttműködést?

Szakértő: Kérdés-válasz

Válasz:
Az a hozzájárulásra kötelezett, aki tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti hozzájárulási kötelezettségét, és csak részben rendelkezik a szakképzésről szóló törvényben meghatározott és a tanulószerződésben rögzített, a gyakorlati képzés teljesítéséhez szükséges feltételekkel, megállapodást köthet:

  • egy másik, gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezettel vagy
  • szakképző intézménnyel
    Ezeket együtt teljesítési megbízottnak nevezzük. A teljesítési megbízotthoz a hozzájárulásra kötelezett átirányíthatja gyakorlati képzésre a tanulószerződéses tanulóját a tanulószerződésben meghatározott gyakorlati képzési idő legfeljebb 50%-aban azzal, hogy a teljesítési megbízott a gyakorlati képzéssel kapcsolatosan költségei fedezetére díjat jogosult felszámítani a hozzájárulásra kötelezettel szemben. Az átirányítással megvalósuló gyakorlati képzésre megállapodást kell kötni.     Ennek a következőket kell tartalmaznia a Szht. előírásai szerint:
  • a hozzájárulásra kötelezett és a teljesítési megbízott adatait (nevét, cégnevét, székhelyét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, kamarai nyilvántartási számát)
  • a másik gyakorlati képzést szervezőhöz, teljesítési megbízotthoz átirányított tanulószerződéses tanulók szakképesítésenkénti, évfolyamonkénti létszámát,
  • az adott szakképesítésre vonatkozóan az előírt gyakorlati képzési időtartamot, a hozzájárulásra kötelezettnél a tanulószerződés keretében végzett gyakorlati képzés időtartamát, valamint az átirányítás időtartamát, annak arányát tanévenként,
  • a gyakorlati képzés tárgyi feltételrendszerének leírását, e feltételek biztosítását az együttműködési megállapodást kötő felek részéről,
  • a megállapodást kötő feleknek a gyakorlati képzés végrehajtásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit,
  • az átirányított tanulókat törvény szerint megillető természetbeni juttatások biztosításának a rendjét, a tanuló felelősségbiztosításának a költségviselőjét,
  • a gyakorlati képzéssel összefüggésben a teljesítési megbízottat megillető díjazást,
  • gyakorlati képzés időtartama alatt a tanuló felügyeletéről gondoskodni köteles személy megnevezését,
  • a gyakorlati képzés helyszínét.
  Fontos változás, hogy a Szt. 2015. június 15-étől előírja, hogy a tanulószerződésnek is tartalmaznia kell a teljesítési megbízott szervezet megnevezését, székhelyén vagy telephelyén lévő gyakorlati képzési helyszínét vagy helyszíneit, adószámát, képviselőjének nevét, a tanuló teljesítési megbízotthoz történő átirányításának időtartamát.

Mire kell készülnie a gyakorlati képzőnek a szakiskolában tanuló, kilencedik évfolyamos tanulók külső gyakorlatát illetően? Mit jelent a kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely (KTM) fogalma? Mi a jelentősége a szintvizsga szempontjából? Másodszakmát tanuló is csak KTM-be mehet a szintvizsgáig?

Szakértő: Kérdés-válasz

Válasz:
A Szt. rendelkezik szakiskolai képzésben a kilencedik évfolyamon teljesítendő gyakorlati képzés helyszínéről. A jogszabályi előírásoknak megfelelően a kilencedik évfolyam szorgalmi időszakában a tanuló az előírt szakmai gyakorlatát csak iskolai tanműhelyben vagy gazdálkodó szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében teljesítheti.   A kilencedik évfolyam összefüggő gyakorlatától kezdve már köthető tanulószerződés a hátralévő teljes képzési időre olyan gazdálkodó szervezettel is, amely nem rendelkezik kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhellyel, amennyiben a tanuló sikeres szintvizsgával rendelkezik. A Szt. rendelkezései szerint szintvizsgát köteles tenni az a szakiskolai tanuló, aki nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben, és nem rendelkezik érettségi végzettséggel. A tízedik és tizenegyedik évfolyamon azok a tanulók, akik még nem rendelkeznek sikeres szintvizsgával, szakmai gyakorlatukat csak iskolai tanműhelyben vagy gazdálkodó szervezet fentiekben ismertetett kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében teljesíthetik. A szintvizsga-kötelezettség nem vonatkozik a másodszakmás tanulókra, hiszen számukra az oktatás nappali munkarendben nem szervezhető meg. Így az ő gyakorlatuk helyszínével kapcsolatban nincs szigorítás.   A tanműhely fogalmát a jogszabály a következőképpen határozza meg: kifejezetten erre a célra létrehozott vagy átalakított, a termeléstől, szolgáltató tevékenységtől térben vagy időben teljesen elkülönített, a nyilvántartást vezető szerv által a gyakorlati képzés időtartama alatt kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhellyé minősített, állandó tanműhely-vezetői felügyelettel működő, legalább nyolc tanuló képzésére alkalmas, iskolán kívüli gyakorlati képzőhely, ahol a tanulók tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján vesznek részt a gyakorlati képzésben.

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva