Együttműködés és adatszolgáltatás az iskolai rendszerű szakképzésben

1. Bevezető

A szakképző iskolák számtalan gazdálkodó és egyéb szervezettel, a szülőkkel és egyéb partnerrel állnak kapcsolatban, amely során – megfelelő együttműködés keretében – különböző adatokat szolgáltatnak és maguk is kapnak ilyen adatokat. A szakközépiskolák és szakgimnáziumok egyben köznevelési intézmények is, és mint ilyenek elsősorban ezen minőségükben kell adatokat szolgáltatniuk, például a KIR-nek. Ezeken kívül azonban vannak olyan speciális adattartalmak is, amelyek csak a szakképző iskolák esetén jelentkeznek, ezeket foglalja össze jelen írásunk.

 

2. Együttműködés és adatszolgáltatás

Az iskolai rendszerű szakképzésben több tucat olyan feladat adódik, amelyek együttműködési és adatszolgáltatási kötelezettséget is tartalmaznak. Elegendő csak a gazdasági kamara által megszervezett szintvizsgára, a tanulószerződésekre és az együttműködési megállapodásokra, a gyakorlati képzőhely-ellenőrzésre vagy a kamarai garanciavállalás keretében kiállításra kerülő igazolásra gondolni. A komplex szakmai vizsga, a pályakövetés és a szakmaszerkezeti döntésre történő javaslattétel mellett a szakképzéshez köthető két ösztöndíj, azaz a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj és a Szakképzési Hídprogram Ösztöndíj kifizetése, amely ugyancsak rengeteg adatszolgáltatási feladattal jár.

 

2.1. A törvény alapelvei

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) szabályozása hat általános alapelvre épül, amelyek közül kettő, az együttműködési és a tájékoztatási kötelezettség elve. Eszerint a szakképzésnek az Szt. hatálya alá tartozó szereplői (különösen a tanuló, a szülő, a szakképzést folytató intézmény, a gazdálkodó szervezet és a gazdasági kamara) a szakképzési feladatok megvalósítása során kötelesek egymással együttműködni. Másrészről pedig e szereplők az Szt.-ben meghatározott szakképzési feladataik megvalósítása és együttműködésük során kötelesek egymást a feladataik ellátásához szükséges körülményekről, adatokról, egyéb információkról kellő időben tájékoztatni.

 

2.2. Adatvédelmi törvény

A szakképzésben kezelt adatok egy része személyes adat, amelyek fokozott védelemben kell hogy részesüljenek. Különösen igaz ez 2018. május 25. után, amikortól valamennyi szervezetnek érvényesíteni kell az uniós adatvédelmi rendelkezéseket (GDPR – General Data Protection Regulation). Az adatkezelés másik oldala, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságát viszont biztosítani kell. Hazai mögöttes jogszabályként az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény őrködik mindezek felett.

Cél ugyanis, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint a közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon.

Az adatvédelemről szóló törvény értelmében személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.

Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető. Az adatkezelés során biztosítani kell az adatok pontosságát, teljességét és naprakészségét, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.

 

3. A szakképző iskolák adatszolgáltatása

Az iskolai rendszerű szakképzést folytató szakképző iskoláknak mint köznevelési intézményeknek a különböző hatóságokkal, a fenntartókkal, a háttérintézményekkel is tartani kell a kapcsolatot. Kifejezetten a szakképző iskolák együttműködő partnere a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, és az Oktatási Hivatal és a kormányhivatalok oktatási főosztályai is.

Az iskolai rendszerű szakképzésben megvalósuló adatkezelés általában többletfeladatot jelent egy szakképző iskolának egy általános iskolához vagy egy gimnáziumhoz képest. A tanulók ugyanis a közismereti oktatás mellett szakmai képzésben-oktatásban is részesülnek, amelynek a végén komplex szakmai vizsgát kell tenni, illetőleg együttműködési megállapodást vagy tanulószerződést kell kötni, szintvizsgát kell szervezni, be kell szerezni az igazolást a kamarai garanciavállalással kapcsolatban, szakmai versenyre kell felkészíteni a tanulókat stb.

Éppen emiatt fontos, hogy a szakképző iskolák és a külső gyakorlati képzők, vizsgaszervezők kikkel, mely szervezetekkel állnak kapcsolatban feladataik megvalósítása során.

 

3.1 Adatszolgáltatás a köznevelésben

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek (a továbbiakban: Nkt.) „A köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” című alfejezete tartalmazza a szakképző iskolákat is magukba foglaló köznevelési intézményekre vonatkozó legfontosabb adatvédelmi előírásokat.

A köznevelési intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt, valamint a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókról összesített adatokat szolgáltatni. Minden köznevelési intézménynek nyilván kell tartani a pedagógus oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványának számát, a jogviszonya időtartamát és heti munkaidejének mértékét stb., az egyházi és a magán köznevelési intézményben emellett a közalkalmazotti alapnyilvántartás szerinti adatokat is.

Az iskola nyilvántartja – többek között – a gyermek, tanuló adatai közül a tanuló nevét, születési helyét és idejét, szülője, törvényes képviselője adatait, a felvételivel kapcsolatos adatokat, a tanulói jogviszonyt, a mulasztás, az oktatási azonosító számot, a diákigazolvány sorszámát.

A törvényben meghatározott adatok csak a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.

 

3.2 Adatszolgáltatás a szakképzésben

Az Nkt. rögzíti, hogy az iskola a tanuló adatai közül melyeket, mely szervnek és milyen célból továbbíthat. 2015. július 1-jétől nevesítésre került egy szakképzési tartalmú adatszolgáltatás is, amely szerint a tanuló adatai közül továbbíthatók az Szt. 46. §-ának (1a) bekezdésében meghatározott kamarai igazolás kiállítása és a tanulószerződés megkötésének elősegítése céljából az Szt. 87. §-ában meghatározott adatok a területileg illetékes gazdasági kamara részére.

Az iskolai rendszerű szakképzés sajátos feladatai tehát többlet-adatszolgáltatási kötelezettséget is rónak a szakképző iskolákra. Ezen intézményekben szakképesítést lehet szerezni, amely megköveteli a pályaalkalmassági vizsgálatot, a szintvizsgában való közreműködést, a tanulószerződéssel, együttműködési megállapodással kapcsolatos iskolai teendőket, a szakmai vizsga megszervezését, pályakövetési feladatok ellátását. Ezek a teendők egy csak közismereti oktatást folytató iskola esetén nem jelentkeznek.

 

4. A szintvizsga

Az egyik legfontosabb adatszolgáltatás az iskola részéről a szintvizsgáztatással kapcsolatos. A gazdasági kamara annak mérésére, hogy a tanuló a szakközépiskolai vagy szakiskolai képzés első szakképzési évfolyamán elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakképző iskola és a szakképesítésben érintett országos gazdasági érdek-képviseleti szervezet képviselőjének bevonásával a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsgát szervez az első szakképzési évfolyam tanévében, a február első tanítási napjától április utolsó tanítási napjáig terjedő időszakban.

A területileg illetékes gazdasági kamara a szakképző iskolával együttműködve látja el a szintvizsga szervezését, továbbá a honlapján közzéteszi a szintvizsga-feladatbankot. A szintvizsga követelményét a szakképesítés szakképzési kerettanterve alapján a gazdasági kamara dolgozza ki a szakmai szervezetek, szakmai kamarák közreműködésével. A szakközépiskolának és a szakiskolának már a felvételkor ismertetnie kell a szintvizsga követelményeit a tanulóval, valamint a honlapján folyamatosan biztosítani a szintvizsga követelményeinek nyilvánosságát.

A kamara a szakképző iskolával együttműködve, szakképesítésenként alakítja ki a vizsgacsoportokat. Szintvizsgát ott kell megszervezni, ahol a csoportos vizsgáztatáshoz szükséges feltételek adottak. A szintvizsgán a szakképesítés tartalmát kifejező alapvető munkafolyamatokat, munkaműveleteket átfogó, elsősorban gyakorlati vizsgafeladatokat kell megoldani. A szintvizsga feladatokat az országosan egységes feladatbankból a területi kamara az elméleti képzést végző iskolával és a kijelölt szintvizsga elnökkel egyeztetve választja ki.

Az Szt. értelmében a szintvizsga megszervezésének elősegítése céljából a szakképző iskola a szintvizsga tanévében október 15-ig továbbítja a tanulóira vonatkozóan az illetékes gazdasági kamara részére az iskolára, a tanulóra és a tanult szakmára vonatkozó adatokat, a tanuló által választott szakképesítésre előírt egészségügyi alkalmassági követelményeknek, pályaalkalmassági követelményeknek a tanuló által történő teljesítésére, évfolyamára, szintvizsgájára, érettségijére vonatkozó adatokat, valamint azt, hogy a tanuló halmozottan hátrányos helyzetű vagy sajátos nevelési igényű-e.

 

5. Tanulószerződés és együttműködési megállapodás

Az iskolán kívüli gyakorlati képzés tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján folyhat az iskolai rendszerű szakképzésben. Mindkét dokumentum nagyon sok adatot tartalmaz, amelyek közül számos a tanuló személyes adatának minősül, így fokozott adatvédelmi garanciáknak kell velük kapcsolatban érvényesülni.

Az iskolán kívüli gyakorlati képzéssel kapcsolatban a szakképző iskola számtalan adatot köteles a gyakorlati képzőnek szolgáltatni. A képzésben ingyenesen részt venni jogosult tanulótól vagy a tanuló szülőjétől a gyakorlati képzést folytató szervezet a gyakorlati képzés megszervezéséért, végzéséért és a gyakorlati képzés feltételeinek a biztosításáért nem kérhet és nem fogadhat el semmilyen pénzbeli, anyagi, természetbeni hozzájárulást vagy költségtérítést. Amennyiben az illetékes szakképző iskola ezen tilalom megszegéséről tudomást szerez, a tudomására jutástól számított tizenöt napon belül köteles tájékoztatni az illetékes területi gazdasági kamarát.

A gyakorlati képzést folytató szervezet a tanuló gyakorlati képzéséről köteles foglalkozási naplót is vezetni, amelyet a tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola felkérése alapján betekintésre rendelkezésre kell bocsátani. Amennyiben azonban a gyakorlati képzést folytató szervezet a foglalkozási naplót nem tudja bemutatni, a szakképző iskola köteles értesíteni a gazdasági kamarát, amely az értesítés alapján soron kívül ellenőrzi a gyakorlati képzést folytató szervezetnél a foglalkozási napló vezetésére vonatkozó előírások betartását.

A tanulói jogviszony előfeltétele a tanulószerződés megkötésének, ezért a szakképző iskola haladéktalanul értesíti a tanulói jogviszony megszűnésének napjáról a tanuló gyakorlati képzését szervező szervezetet és a nyilvántartást vezető szervet, azaz a gazdasági kamarát csakúgy, mint a tanuló tanulói jogviszonya szüneteltetésének kezdetéről és végéről.

A szakképző iskolának az évfolyamismétlő tanulószerződéses tanuló nevét és oktatási azonosítóját minden év szeptember 15-éig kell megküldeni a nyilvántartást vezető szervnek. Amennyiben a gyakorlati képzést szervező a szakképző iskola, akkor az iskolai mulasztásokról haladéktalanul köteles értesíteni a tanuló gyakorlati képzését folytató szervezetet.

 

5.1 A képzőhely-ellenőrzés

Az Szt. értelmében tanulószerződést az a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet vagy egyéb olyan szerv, szervezet köthet, amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek gazdasági kamara által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartásában szerepel. A nyilvántartást a tanuló gyakorlati képzését vállaló gyakorlati képzést szervező szervezet székhelye vagy a gyakorlati képzési célt szolgáló telephelye szerinti illetékes gazdasági kamara vezeti.

A nyilvántartás – a tanulószerződés és az együttműködési megállapodás kivételével – nyilvános, azt a gazdasági kamara a saját honlapján közzéteszi. A nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változást a gyakorlati képzést szervező szervezet köteles a változás bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül a nyilvántartást vezető szervnek bejelenteni. Amennyiben a területileg illetékes gazdasági kamara nyilvántartásba vétel hiányában nyújtott gyakorlati képzés folytatásáról szerez tudomást, a gazdasági kamara a gyakorlati képzést nyilvántartásba vétel hiányában nyújtót figyelmezteti, és gondoskodik arról, hogy a tanuló gyakorlati képzése a jogszabályoknak megfelelően folyjon, és erről egyidejűleg értesíti a szakképző iskolát.

A nyilvántartásban szereplő gyakorlati képzést szervező szervezet szakképzési tevékenységét a gazdasági kamara ellenőrzi a tanulóval tanulói jogviszonyban álló szakképző iskola, a tanuló, kiskorú tanuló esetében a szülő (gyám) megkeresése alapján vagy egyébként hivatalból. Az ellenőrzésben részt vesz azon szakképző iskolák közül legalább egynek a képviselője, amellyel a gyakorlati képzésen részt vevő tanuló tanulói jogviszonyban áll. A szakképző iskola, ha nem ért egyet az ellenőrzés megállapításaival vagy az ellenőrzésről hozott határozattal, azokra észrevételt tehet. A szakképző iskola képviselőjének az ellenőrzés során tett észrevételét az ellenőrzés jegyzőkönyvében rögzíteni kell, a határozatra tett észrevételét a határozat záradékaként csatolni kell.

 

5.2 A tanulószerződés

A tanulószerződés megkötésének elősegítése alapvetően a gazdasági kamara feladata, de ahogy a szintvizsga megszervezéséhez kapcsolódóan, úgy a tanulószerződés megkötésének elősegítése céljából is köteles a szakképző iskola a tanulóira vonatkozóan az illetékes gazdasági kamara részére adatot szolgáltatni. Ennek a határideje minden évben legkésőbb március utolsó munkanapja.

Ezek az adatok: a tanulóra és a tanult szakmára vonatkozó adatok, a tanuló által választott szakképesítésre előírt egészségügyi alkalmassági követelményeknek, pályaalkalmassági követelményeknek a tanuló által történő teljesítésére, évfolyamára, szintvizsgájára, érettségijére vonatkozó adatok, valamint az, hogy a tanuló halmozottan hátrányos helyzetű vagy sajátos nevelési igényű-e.

A szakképző iskola az ezen adatokban bekövetkezett változást követő öt munkanapon belül köteles tájékoztatni az illetékes gazdasági kamarát a megváltozott adatokról, különösen arról, hogy a tanuló tanulói jogviszonya megszűnt.

Az Szt. ugyanis pontosan meghatározza a tanulószerződés tartalmát. Ezen adatok szerepeltetése a dokumentumokban kötelező, de a csak a szakképző iskolában fellelhető adatok nélkül nem tölthető meg tartalommal a szerződés.

 

5.3 Az együttműködési megállapodás

Az Szt. az együttműködési megállapodás tartalmát is pontosan meghatározza. A gazdasági kamara a megállapodás megkötésének elősegítése és a felek munkájának megkönnyítése érdekében minta együttműködési megállapodást is kidolgozott, amelyek a kamara honlapjáról letölthetőek.

Az együttműködési megállapodás esetén – eltérően a tanulószerződéstől – a gyakorlati képzés szervezésért felelős szervezet maga a szakképző iskola, így az együttműködési megállapodás kitöltéséhez szükséges adatok biztosítása a részéről evidencia.

 

6. Kamarai garanciavállalás

A területileg illetékes gazdasági kamara feladata a tanulószerződés ellenjegyzése. Ezt a folyamatot támogatja a kamarai garanciavállalás. Ennek lényege, hogy amennyiben megfelelő képzőhely biztosított és így köthető tanulószerződés, a tanuló gyakorlati képzése a szakiskola kilencedik évfolyamának összefüggő gyakorlatától kezdődően, kizárólag ennek keretében szervezhető meg. Ha a gazdasági kamara igazolást ad ki az iskola számára arról, hogy részéről nem biztosított a megfelelő képzőhely, akkor a szakképző iskola gondoskodik a tanuló gyakorlati képzéséről.

 

6.1 A szolgáltatandó adatok köre

Ahhoz, hogy a gazdasági kamara kiállíthassa az igazolást, rendelkeznie kell a tanuló alapvető adataival, amely elsősorban a tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskolánál lelhető fel.

A kamarai garanciavállaláshoz kapcsolódó igazolás kiállításának elősegítése céljából a szakképző iskola minden évben legkésőbb március utolsó munkanapjáig köteles továbbítani a törvényben meghatározott azon adatokat a tanulóira vonatkozóan az illetékes gazdasági kamara részére, amelyeket a szintvizsga és a tanulószerződés miatt is kell.

Ilyen adatok a tanulószerződésben foglalt, a tanuló természetes személyazonosító adatai, törvényes képviselőjének neve, lakcíme és elérhetősége, továbbá a szakmai elméleti képzést nyújtó szakképző iskola adatai, valamint az Országos Képzési Jegyzékkel azonos módon a szakképesítés megnevezése és a képzési idő. Ilyen adat továbbá a tanuló által választott szakképesítésre előírt egészségügyi alkalmassági követelményeknek, pályaalkalmassági követelményeknek a tanuló által történő teljesítésére, a tanuló évfolyamára, szintvizsgájára és érettségijére vonatkozó adatok, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló esetén az állam által költségvetési hozzájárulásban részesített iskolai rendszerű szakképzésben való ingyenes részvételre jogosító körülményre vonatkozó adat.

 

6.2 A kamarai igazolás kiadása

A szakképző iskola csak akkor szervezheti meg a gyakorlatot a tanuló számára iskolai tanműhelyben, ha rendelkezik a gazdasági kamara igazolásával. Erre a dokumentumra tehát elsősorban az iskolának van szüksége, azaz az ő érdekében áll az adatszolgáltatás is.

A gazdasági kamara minden év június 15-ig, de legkésőbb a folyó tanév összefüggő szakmai gyakorlatának kezdete előtt adja ki az igazolást a már megkötött tanulószerződés hatályosságának figyelembevételével.

A gazdasági kamara által kiállított igazolás az abban meghatározott tanév végéig vagy visszavonásig érvényes, ha a tanuló az igazolás kiállítását követően, az abban megjelölt időpontot megelőzően tanulószerződést köt, a gazdasági kamara visszavonja az igazolást.

 

7. Komplex szakmai vizsga

A komplex szakmai vizsga zárja a szakképzési tanulmányokat, amelyhez többféle adatszolgáltatási, nyilvántartási feladat is kapcsolódik. A komplex szakmai vizsgák adatkezelési hatósági feladatai a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivataltól 2017. január 1-jével átkerültek a Pest Megyei Kormányhivatalhoz, mint szakképzési feladatot ellátó hatósághoz.

 

7.1 A szakmai vizsgát szervező intézmény adatszolgáltatása

A vizsgadokumentumok közül a törzslapok adatai a Pest Megyei Kormányhivatal központi elektronikus nyilvántartásában kerülnek rögzítésre. A szakképző iskolák is lehetnek vizsgaszervezők, ezért adatszolgáltatási feladataik is jelentkeznek. A szakmai vizsgával kapcsolatos dokumentáció kezelésének részletes szabályait a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól szóló 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet tartalmazza.

A komplex szakmai vizsga helyét és időpontját a komplex szakmai vizsgát szervező intézmény jelöli ki, egyúttal gondoskodik a szükséges feltételek biztosításáról, és vezeti a komplex szakmai vizsgákkal kapcsolatos nyilvántartásokat.

A komplex szakmai vizsgát szervező intézmény törzslapot köteles kiállítani elektronikus úton a vizsgázóról a szakmai vizsgaszabályzat alapján. Ez tartalmazza a képzést folytató intézmény adatait, a képzés adatait, a vizsgán megszerezhető szakképesítés adatait, a vizsga részeredményeit és végeredményét, a szakmai vizsgabizottság határozatát, a bizonyítvány sorozatjelét és sorszámát, a vizsgázó természetes személyazonosító adatait és a tanuló oktatási azonosítószámát.

A törzslapot elektronikusan kell a kormányrendeletben meghatározott határidőn belül a Pest Megyei Kormányhivatalnak megküldeni. Ha a Kormányhivatal a beküldött törzslapok hibás vagy hiányos kitöltését észleli, akkor felhívja a beküldőt az észlelt hibák harminc napon belüli kijavítására.

A Kormányhivatal a vizsgaszervezési jogosultsággal vagy engedéllyel rendelkező vizsgaszervezők számára biztosítja a vizsgabejelentéshez és az elektronikus adatközléshez szükséges jogosultságokat. A vizsga jegyzője is elektronikus rendszerben készíti elő a törzslapot a vizsga megkezdése előtt, amelyre az adatokat eredeti okiratok, igazolások alapján kell bejegyezni. A törzslap egy példányát a vizsgaszervező a vizsga befejezését követő húsz napon belül küldi meg a Kormányhivatalnak.

 

7.2 Adatszolgáltatás a KSH felé

Az Szt. új előírása 2018. január 1-jétől, hogy a komplex szakmai vizsga adatait a Központi Statisztikai Hivatal részére a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvényben meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

Az adatszolgáltatás célja, hogy a jogszabályokban előírt nyilvántartásokon és adatkezelésen túl a komplex szakmai vizsga adatainak statisztikai célú felhasználási lehetőségét biztosítsa a szakképzés ellenőrzésében, értékelésében, ágazati tervezésében. Az adatok csak személyazonosításra alkalmatlan módon használhatóak fel és adhatók át.

 

8. Pályakövetés

A szakképzési törvény előírja, hogy az iskolai rendszerű képzésben részt vevő tanulók a komplex szakmai vizsgájuk sikeres befejezését követő három éven belül adatot szolgáltassanak a pályakövetési rendszernek az iskolában megszerzett, államilag elismert szakképesítése hasznosulásával kapcsolatban, feltéve, hogy nem létesítettek foglalkoztatási jogviszonyt.

A pályakövetési feladatok az iskolai rendszerű szakképzésben azonban még nem valósultak meg teljeskörűen. Ennek oka, hogy a törvény végrehajtási rendelete mindezidáig nem jelent meg. A szakképző iskoláknak a törvény szerint elvileg jelentés megküldésével kellene adatot szolgáltatni a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére a velük tanulói jogviszonyban állt tanulók komplex szakmai vizsgájával kapcsolatban. A szabályozás értelmében ha a tanuló vagy a képzésben részt vett felnőtt az adatszolgáltatás időpontjában önfoglalkoztatóvá vált vagy vállalkozó, maga közli a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv felé, hogy milyen vállalkozást, tevékenységet végez, foglalkoztatási jogviszony létesítése esetén pedig a foglalkoztató szolgáltat adatot.

2016. január 1-jétől kiegészültek a törvényi rendelkezések, amely szerint a foglalkoztatottakról a pályakövetési rendszer működtetéséhez a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szervnek adatot szolgáltat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, valamint az oktatásért felelős miniszter is a KIR-ben található, meghatározott adatokról.

A pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv a agrárminiszter részére a felelősségi körébe tartozó szakképesítésekre és ezeket megalapozó ágazati szakközépiskolai képzésekre vonatkozóan a miniszter megkeresését követő tizenöt napon belül szolgáltat személyazonosításra alkalmatlan pályakövetési adatokat.

 

9. Szakmaszerkezeti döntés

A szakképző iskolák, pontosabban fenntartóik az ún. szakmaszerkezeti döntéshez is adatot kell hogy szolgáltassanak. A szakmaszerkezeti döntés meghozatalának folyamata a megyei fejlesztési és képzési bizottságok javaslattételével kezdődik. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal osztja szét a megyei iskolafenntartók között a március végéig javasolt megyei keretszámokat április végéig. A szakképző intézmények fenntartói ezt követően tesznek a saját keretszámaikra vonatkozó vállalásokat, majd a szakképesítésekért felelős minisztériumok, a civil szervezetek és az intézményfenntartók fogalmaznak meg véleményt államigazgatási egyeztetés keretében a szakmaszerkezeti döntés tervezetével kapcsolatban. A Pest Megyei Kormányhivatal összesíti a szakmaszerkezeti döntésre tett elsődleges javaslatokat.

A 2017/2018-as tanévben a nem állami szakképző iskolai fenntartók 2018. január 15-ig voltak kötelesek adatot szolgáltatni a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal felé a 2017/2018. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről szóló kormányrendelet alapján a 2017. augusztus 31-ét követően indult keresztféléves képzések esetén. A fenntartók kötelesek voltak megadni a munkarend szerinti, valamint megyénként és fővárosi bontásban a támogatott és a korlátozottan támogatott szakképesítésre, ágazatra beiskolázott tanulók számát a Hivatalnak.

 

10. Ösztöndíjak

A Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj és a Szakképzési Hídprogram Ösztöndíj kifizetése is adatszolgáltatási feladatokkal jár.

 

10.1 Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj

A Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj folyósításával kapcsolatos feladatokat a szakképző iskola látja el. Az intézményt az ösztöndíj folyósításából eredő többletfeladatai ellátására és az ezzel összefüggésben felmerülő költségek fedezetére továbbra is az általa kifizetett ösztöndíj kettő százalékának megfelelő lebonyolítási díj illeti meg. Az oktatási intézmény a tanuló részére az ösztöndíjat fizetési számlára történő átutalással folyósítja.

Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény önellenőrzés keretében, illetve valamely más szerv vagy személy jelzése alapján megállapítja, hogy nem folyósított ösztöndíjat az arra jogosult tanuló részére, köteles haladéktalanul intézkedni az ösztöndíj folyósítása érdekében.

A Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj igénylése során az iskola benyújtja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal részére az igénylést a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjról szóló 252/2016. (VIII. 24.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti igénylőlappal. Az igénylőlap benyújtásának két határideje van, a szeptember 1-jétől január 31-éig terjedő időszakra szeptember 15., a február 1-jétől augusztus 31-éig terjedő időszakra pedig február 15.

Az ösztöndíj folyósításával kapcsolatos feladatokat ellátó intézmény az adott félévre kapott támogatással a kormányrendelet 2. melléklete szerinti elszámoló lapon számol el, amelyet a következő félévre vonatkozó igénybejelentésével együtt köteles benyújtani a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal felé.

 

10.2 Szakképzési Hídprogram Ösztöndíj

A Szakképzési Hídprogram két évfolyamos képzési idejű és záróvizsgával, valamint részszakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgával zárulnak. A Szakképzési Hídprogramban fizetendő ösztöndíj mértéke a Szakképzési Hídprogram első évfolyamán 8 ezer forint, második évfolyamán 10 ezer forint havonta, kivéve, ha a tanuló évfolyamot ismétel, ekkor a fele.

Az ösztöndíj folyósításával kapcsolatos feladatokat a Szakképzési Hídprogramban közreműködő szakképzési centrum vagy szakképző iskola látja el. Ha az ösztöndíjat folyósító szakképző iskola önellenőrzés keretében, vagy valamely más szerv vagy személy jelzése alapján megállapítja, hogy az arra jogosult tanuló részére nem folyósított vagy az arra nem jogosult tanuló részére folyósított ösztöndíjat, köteles haladéktalanul intézkedni az ösztöndíj folyósítása vagy visszafizetése érdekében.

Az iskolának az ösztöndíj folyósításával és a pótlék kifizetésével kapcsolatban meghatározott feladatai ellátásához szükséges forrás igényléséhez az igénylő lapot a szeptember 1-jétől január 31-éig terjedő időszakra szeptember 15-éig, a február 1-jétől augusztus 31-éig terjedő időszakra február 15-éig kell benyújtani a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal részére. Az igénylés alapján a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal támogatási szerződést köt a szakképző iskolával. A szakképző iskolát az ezen ösztöndíj folyósításából eredő többletfeladatai ellátására és az ezzel összefüggésben felmerülő költségek fedezetére is az általa kifizetett ösztöndíj kettő százalékának megfelelő lebonyolítási díj illeti meg. A szakképző iskola az adott félévre kapott támogatásról köteles elszámolni. A szakképző iskola az elszámoló lapot a következő félévre vonatkozó igénybejelentésével együtt nyújtja be a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal részére.

 

 

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva