HÍREK

  • Adózás – Könyvelés
  • Aktuális
  • Arcok
  • Gazdaság, kamarai szakképzés
  • Hírek
  • Kérdezzük a szakértőt
  • Módszereink
  • Uncategorized
  • A szakképzés helyzete Bács-Kiskun megyében – „A csapatmunka híve vagyok” – Beszélgetés Gaál Józseffel, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökével

    Bátran mondhatjuk, hogy a hazai szakképzés egyik fellegvára Kecskemét. Melyek a főbb jellemzői a megyei szakképzésnek, illetve felnőttképzésnek?

     

    A megyeszékhely gazdasági és társadalmi mutatói (az országos városi rangsorban) korábban is viszonylag jók voltak, az elmúlt évek nagy volumenű beruházásainak és fejlesztéseinek köszönhetően pedig Kecskemét hazánk egyik legdinamikusabban fejlődő városává vált.

    Módosultak a szakmai tartalmak – 2017 nyarától

    Változtak az OKJ és a szakmai követelménymodulok

     

    2017 nyarán elsősorban a szakmai tartalmakat illetően következtek be változások az iskolai rendszerű szakképzésben. Még a tanév kezdete előtt módosultak a szakmai és vizsgakövetelmények, ezzel egyidejűleg a szakképzési kerettantervek, mindezt megelőzően pedig az Országos Képzési Jegyzék és bizonyos szakmai követelménymodulok is.

    Felnőttképzési szakmai programkövetelmények – Interjú a programbizottság elnökével

    A megyei fejlesztési és képzési bizottságok a szakképzés fejlesztése és a munkaerő-piaci igények érvényesítése céljából létrehozott konzultációs, véleményező, javaslattevő és tanácsadó megyei testületek. Dr. Markovszky György nemcsak a Veszprém Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság, hanem az MKIK mellett működő Programbizottság elnöke is. Ebben a minőségében tettük fel néhány, a felnőttképzésre vonatkozó kérdések.

    A belső képzés csapdái – A pályázatok tükrében

    Sok kérdés kerül szóba

     

    Megjelentek a mikro-, kis- és középvállalatok, valamint a nagyvállalatok munkavállalóit érintő – a munkahelyi képzések támogatására vonatkozó – pályázatok, amelyekben az szerepel, hogy a „képzések megvalósítása belső képzésként vagy vásárolt szolgáltatásként” történhet.

    Vegyes oktatási forma a szakképzésben – A „blended learning” tanulási folyamata

    Mi a távoktatás és mi nem az?

     

    Kiindulva a felnőttképzési törvényből, kijelenthetjük, hogy az iskolarendszeren kívüli képzésben (felnőttképzésben) – az OKJ szerinti képzések esetében – a képzési tartalom jelentős részét távoktatásos formában is elsajátíthatják a résztvevők. Ha ennek az aránya nem haladja meg a képzési idő felét, akkor a képzést – a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény értelmében – nem kell távoktatásnak tekinteni.

    A duális felsőoktatás és a gazdaság – Miért előnyös a cégeknek?

    A felsőoktatási duális képzés legfőbb szabályai, keretei, megszervezésének és finanszírozásának legfontosabb kérdései több korábbi cikkben már bemutatásra kerültek, ezért jelen írás egyéb olyan kérdéseket jár körbe, mint a gazdasági kamarának a felsőoktatási duális képzésben betöltött szerepe, az ún. látogatóbizottságok működése és a Duális Képzési Tanács működése.

    Távoktatás a szakképzésben – Az új lehetőség

    Egy intézményvezető kérdése

     

    A közelmúltban egy felnőttképző intézmény vezetője hívott azzal a kérdéssel, hogy indítanának egy Kertész tanfolyamot, amelyben távoktatási elemeket is alkalmaznának. Azért gondoltak a hagyományos – kontakt – oktatást távoktatással kiegészített vegyes/kombinált (blended learning) oktatási formára, mert a tanfolyami célcsoport résztvevői sokallják az OKJ-s rendeletben előírt – minimum – 800 óra képzési időt.

    Elmondása szerint a potenciális érdeklődők megbékélnének azzal, ha csak fele óraszámban kellene tanfolyamra („iskolába”) járni, mert a másik felében önállóan, azaz autonóm módon, támogató irányítással kiegészítve elsajátítanák a tananyag másik felét.

    A kooperatív modell előnyei – A felsőoktatási gyakorlati képzés

    Fontos a vállalatok részvétele

     

    Sokan még ma is felkapják a fejüket, ha a duális képzést a felsőoktatással hozzák kapcsolatba, mivel a duális képzést a középfokú oktatáshoz, ezen belül is a szakképzéshez kötik. Pedig a felsőoktatás is kinyitotta már a kapuit, igaz, egyelőre még csak szűk résnyire, a duális képzés előtt.

    A gyakorlati képzési normatíva szabályozása – Ki, hogyan veheti igénybe?

    Fontos a cégnek, fontos az iskolának

     

    A szakképzés finanszírozásának egyik sajátos eleme az iskolán kívüli – tanulószerződés keretében folyó – gyakorlati képzés költségeinek forrását biztosító ún. gyakorlati képzési normatíva. Rendkívül fontos kérdés, hogy milyen szabályok szerint és milyen mértékben vehetik igénybe ezt a tanulószerződést kötő gazdálkodó és egyéb szervezetek, de majdnem ugyanilyen fontos ez a szakképző iskoláknak is.

    Európai Szakképzési Hét, 2016. december 5–9. – Varga Mihály miniszter megnyitója

    Kiemelt cél a szakmatanulás ösztönzése

     

    Varga Mihály, a szakképzésért is felelős miniszter örömét fejezte ki, hogy a rendezvény is ráirányítja a reflektorfényt a szakmatanulásra. Ez ugyanis egybeesik a kormány azon szándékával, hogy a szaktudásnak és a felkészültségnek legyen olyan becsülete, ami természetesnek számít minden egészséges társadalomban.

    Ez az alapvetés irányította a szakképzési rendszer átalakítását, a duális képzés bevezetését, és ezért helyez a tárca nagy hangsúlyt a szakmák népszerűsítésére is.

    Európai Szakképzési Hét, 2016. december 5-9. – Navracsics Tibor biztos köszöntője

    Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosa azzal kezdte megnyitóbeszédét, hogy a ma zajló világgazdasági versenyt valójában már 5-10 évvel ezelőtt meghatározta az oktatási rendszer. Amilyen szintű és színvonalú ma az oktatás, olyan szintű és minőségű lesz a jövő versenyképessége.

    A duális képzés a vállalatok hosszú távú érdeke is – Interjú dr. Odrobina László helyettes államtitkárral

    Hogyan változott meg a duális képzés vállalati megítélése?

     

    A duális képzés iránti érdeklődés folyamatosan nő. A szakképzés tekintetében erősödik annak a gazdálkodói rétegnek a jelenléte, amely nem a támogatások igénybevételének lehetősége miatt, hanem átgondolt, hosszabb távú gazdasági érdekeinek szem előtt tartása okán folytatja a tanulók gyakorlati képzését.

    Egyéves képzés a felnőttoktatásban

    A Szt. meghatározásában a felnőttoktatás keretében folyó szakképzés a részt vevő tanuló sajátos elfoglaltságához, egyedi életkörülményeihez igazodó képzési forma, amely képzési-szervezési formától függően a nappali, az esti, a levelező oktatás munkarendjében és az oktatás egyéb sajátos munkarendjében folyhat.

    Főtevékenységként gyakorlati képzést végzők – Eltérő szabályok

    A gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezeteknek létezik egy olyan kategóriája, amelyet főtevékenységként gyakorlati képzést végzőkként definiálunk. A Szht. 2016. január 1-jétől olyan módon azonosítja be ezeket a szervezeteket, hogy meghatározza, kik nem minősülnek ilyen gyakorlati képzőnek.

    Visszairányítás iskolai gyakorlatra – Tudnivalók gyakorlati képzőknek

    Több, a szakképzést szabályozó változás történt 2016 júniusában. Az oktatási csomag három szakképzési, illetőleg felnőttképzési tárgyú törvényt módosított, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvényt (Szht.), a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényt (Szt.) és a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvényt.

    A duális képzés szerepének erősödése – Gyakorlat valós munkakörülmények között

    A kamarai garanciavállalás új lendületet adott

     

    Már 2013-ban számos gazdálkodó és egyéb szervezet tapasztalta, hogy a korábbiakhoz képest kiemeltebb figyelmet kapott a területi kereskedelmi és iparkamara szakképzési tanácsadói részéről. A szakemberek azzal a céllal keresték meg a vállalkozásokat, cégeket, hogy bevonják őket a szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzésébe.

    A szakképző intézmények képzési szerkezetének változásai – Várható hatások a munkaerőpiacon

    Mikortól és hogyan alakul át a képzési szerkezet?

     

    A Kormány 1040/2015. (II. 10.) határozatával elfogadott „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című koncepcióban foglaltak megvalósítása érdekében 2015. június elején módosult a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény is.

    Évek, évtizedek a gyakorlati képzésben – Elismerés a képzők számára

    A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2015-ben 35 vállalkozás számára adta át a „Tolna megye szakképzéséért” jubileumi érmet, amellyel a Tolnában működő gazdálkodó szervezetek oktatómunkáját ismerte el. Ezzel köszönte meg azon gazdálkodók munkáját, akik aktív részesei a megyei tanulóképzésnek.

    Szakmatanulás a virtuális világban – Egy e-learning tananyag bemutatása

    A mai kor gyermekeinek egyik fő életszíntere a virtuális világ, a számítógép nyújtotta információk, ezért ebben a közegben nyújtjuk számukra a tanulás lehetőségét. 2015-ben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kísérleti jelleggel fejlesztette ki CNC gépkezelő szakképesítésben az ismeretek elsajátítását segítő e-learning tananyagot.

    Az új Országos Képzési Jegyzék bemutatása – A képesítési keretrendszer bevezetése

    2016.február 25-én, a Magyar közlöny 25. számában jelent meg az új Országos Képzési Jegyzék (továbbiakban OKJ), amely számos újdonságot tartalmaz.

    Első ránézésre szembetűnő tartalmi változás a Magyar Képesítési Keretrendszer (továbbiakban MKKR) szintjeinek megjelenítése. Az MKKR kidolgozásának a vállalkozások szempontjából fontos célja, hogy európai kontextusban is értelmezhető rendszerszerű információkat szolgáltasson a képesítésekről.

    Minőségi kamarai garanciavállalás Baranyában – A gyakorlati képzőhelyek minősítési rendszere

    A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara felügyelete alatt 40 szakmában mintegy 400 cégnél folyik gyakorlati képzés. Mindegyik képzőhely megfelel a jogszabály által előírt kötelező személyi és tárgyi feltételeknek, azonban az egyes oktatási helyszínek között jelentős különbségek vannak a felkészültségben, a képzés minőségében, a lehetőségekben.

    Szakmunkás-kereslet a vállalatoknál

    Hol számíthatunk létszámbővítésre?

     

    A lap januári számában már bemutattuk a minden évben megjelenő szakmaszerkezeti kormányrendeletet és ehhez kapcsolódóan a megyei fejlesztési és képzési bizottságok szerepét. A kormányrendelet megszületésének első lépését jelentő MFKB-javaslatok elkészítéséhez az MKIK a gazdaságkutató intézetével minden év elején kutatást végez 2500 vállalkozás bevonásával. A kutatás fő célja, hogy képet adjon a bizottságok szakmaszerkezeti javaslataihoz a vállalkozások szakmunkás munkaerő-keresletéről.

    Szakma Sztár Fesztivál 2016

    Az országos szakmai versenyek döntője

     

    A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a 2007/2008-as tanévtől rendezi a országos szakmai versenyeket (Szakma Kiváló Tanulója Verseny, később az országos szakmai tanulmányi versenyek is). A szakmai versenyek országos döntői a Szakma Sztár Fesztivál keretében kerülnek lebonyolításra. Szakmai versenyeink megrendezésekor alapvető célunk, hogy bemutassuk egy-egy szakma „szépségeit”, így vonzóvá téve többek között az érdeklődő általános iskolások számára, segítve a pályaválasztásukat. A verseny célközönsége a szakmai érdeklődőkön és a széles közvéleményen túl azok a fiatalok, akik a szakmák utánpótlását jelentik, akik pályaválasztás előtt állnak.

    A szintvizsgáztatás gyakorlata

    A 2012-től hatályos szakképzési törvény a szintvizsga területén jelentős változást hozott. Módosult ugyanis a szintvizsga funkciója, azaz a szintvizsga az első szakképző évfolyamon azt méri fel, hogy a tanuló rendelkezik-e azokkal az alapkompetenciákkal, amelyek birtokában elhagyhatja a tanműhelyi környezetet, és kihelyezhető gazdálkodó szervezethez, ahol termelőtevékenység folyik üzemi körülmények között.

    Szerződjön gyorsan, egyszerűen!

    Online tanulószerződés

     

    A gyakorlati képzéssel foglalkozó szervezetek számára a tanulószerződés-kötéssel kapcsolatos adminisztráció a korábbi években meglehetősen időigényesnek bizonyult. A területi kamarák tanácsadói a megkötést megelőzően ellenőrizték a feltüntetett adatokat, pótoltatták a hiányosságokat. Adott esetben a szerződések javítása és ismételt megküldése több nappal is megnövelhette az ügyintézési időt.

    A kamarai online tájékoztatás

    www.szakmavilag.hu

     

    A szakmaválasztás előtt álló végzős általános iskolásoknak hasznos információforrás, valóságos iránytű lehet a szakmavilag.hu honlap, mert itt tájékozódhatnak az összes, szakképző iskolában tanulható szakmáról, az Országos képzési jegyzékben szereplő képzések tartalmáról és a végzést követő kilátásokról is.

    Saját munkavállaló képzése tanulószerződéssel

    Az igénybe vett támogatást nem kell visszafizetni

     

    2015. június 12. óta már a felnőttoktatás valamennyi munkarendjében (nappali, esti, levelező) köthető tanulószerződés. Az elsősorban a másodszakmás képzést érintő új szakmai gyakorlati forma számos kérdést felvet, ezért januári írásunk („Szakmai gyakorlat munka mellett”, Ferencz Csaba Zsolt, MKIK ) után újabb praktikus információkkal szolgálunk a saját munkavállalóval tanulószerződést kötő gyakorlati képzők számára.

    © Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva