A változó és változatlan normatívák – A gyakorlati képzési normatíva kormányrendelet módosítása

A képzési jegyzék módosítása

 

Különböző elnevezéssel és tartalommal szerepelnek azok a szakmák, amelyek esetén az Országos Képzési Jegyzék lehetőséget biztosít arra, hogy azok 2016. szeptember 1-jén még a 2016. január 1-jén hatályos Jegyzékhez kiadott szakképzési kerettanterv szerint is indíthatók legyenek.

Ebben az esetben a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet (Normatíva Kormányrendelet) 3. mellékletében ezek a szakképesítések a 2. melléklet korábbi változatának megfelelő névvel és tartalommal, valamint a módosítás szerinti elnevezésnek és tartalomnak megfelelően is szerepelnek.

A fentiek mellett ez is igaz: ha a szakképesítés tartalma és az OKJ szerinti szintje (például 34-es, 54-es) nem változott, a vonatkozó súlyszorzó mértéke is változatlan maradt.

 

Változatlan szempontok

A súlyszorzók kiszámításánál alkalmazott szempontok változatlanok maradtak, amelyek a következők:

 

  • Az elmélet és gyakorlat aránya. Továbbra is indokolt és logikus, hogy azon szakképesítések oktatása esetén, amelyek gyakorlatigényesebbek, a gyakorlati normatíva is magasabb legyen.
  • Anyagigényesség, szerszámigény. Azok a szakmák is több normatívát igényelnek, amelyek oktatásánál több és/vagy drágább anyagot, drágább eszközöket, szerszámot kell felhasználni, illetőleg használni. (Például Cukrász, Szakács, Hegesztő)
  • Tanár-, illetőleg szakoktató-szükséglet. Bizonyos szakmák ugyanolyan hatékonysággal oktathatók nagyobb csoportokban is, mint egyénileg. Más szakképesítések viszont megkövetelik, hogy egyénileg, vagy csak nagyon kicsi, két-három fős csoportokban készüljenek fel rá a tanulók. Ahol egy szakoktató kevesebb tanulóval tud csak egyszerre foglalkozni, ott a szakemberek alkalmazásának költsége is magasabb fajlagosan egy tanulóra vetítve, azaz a gyakorlati normatíva súlyszorzójának is nagyobb számnak kell lennie.
  • Hiányszakma jelleg. Bár önmagában az, hogy egy szakma keresettebb a munkaerőpiacon, vagy egyenesen hiányzik onnan, nem teszi közvetlenül költségesebbé a szakma tanulószerződés keretében történő oktatását, a gyakorlati normatíva rendszere mégis magasabb súlyszorzóval „honorálja” az ilyen hiányszakmákat. Ez arra ösztönzi a gyakorlati képzőket, hogy ha két ugyanolyan anyag-, szakoktató-igényű és azonos gyakorlat–elmélet arányú oktatandó szakma közül választanának, akkor inkább a hiányszakmát oktassák, mert arra nagyobb szüksége van a munkaerőpiacnak. (A tanuló oldaláról ugyanezt az ösztönzést a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj vállalja magára.)

 

 

4_oldalra_bra

 

1. és 2. melléklet

 

A Normatíva Kormányrendelet 1. mellékletét azon szakmák esetén kell alkalmazni, amelyek oktatása még a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény alapján indult. Tekintettel arra, hogy az 1993-as törvény alapján képzés utoljára a 2012/2013-as tanévben indulhatott, a melléklet hamarosan hatályon kívül helyezésre kerül.

A 2. melléklet még sokáig alkalmazandó lesz, hiszen a 2016/2017-es tanév előtt indult képzések csak évek múlva fejeződnek be.

 

Az új 3. melléklet

 

A 3., új melléklet szerint a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény hatálya alá tartozó államilag elismert szakképesítések súlyszorzóit a 2016. szeptember 1-jétől induló képzések esetén kell alkalmazni. Ezzel kapcsolatban az alábbiakkal kell tisztában lenni.

Az új mellékletben szereplő súlyszorzók kizárólag a 2016. szeptember 1-jén induló képzések esetében alkalmazandók, tehát attól, hogy egy szakmát egy tanuló már 2015. szeptember 1-jén elkezdett tanulni, de tanulószerződést csak 2016. szeptember 1-jei hatállyal köt (azaz folyamatban lévő képzésről van szó), akkor is a 2. melléklet súlyszorzói alkalmazandók.

 

A mellékletekben található szakképesítések számának változása jól mutatja az Országos Képzési Jegyzék módosulását is, valamint azt, hogy mely időszakokban mennyi szakma volt az iskolai rendszerű szakképzésben oktatható.

 

Normatíva
Kormányrendelet
Szakmák száma
1. melléklet 802
2. melléklet 385
3. melléklet 420

 

SÚLYSZORZÓVAL „ELLÁTOTT” SZAKMÁK

Néhány példa – a teljesség igénye nélkül – a súlyszorzóval újonnan „ellátott” szakmákra és a mellékletből kikerülő szakmákra:

  • Új, súlyszorzós szakma: Autóbuszvezető, Burkoló, Ezüstműves, Fogadós, Gázipari technikus, Hajós szakmunkás, Intézménytakarító, Keksz- és ostyagyártó, Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I–II., Konzervgyártó, Mobilalkalmazás-fejlesztő, Papírgyártó, Sportmasszőr, Vegyésztechnikus, Vésnök, Webfejlesztő
  • A súlyszorzókat tartalmazó mellékletből kikerülő (a 3. mellékletbe be nem kerülő) szakma: Ápolási asszisztens, Cipőgyártó, Elektromos halászgép kezelője, Felvonó karbantartó szerelő, Fluidumkitermelő, Fonó, Gázcseretelep-kezelő, Gépi kovács, Gumikeverék-készítő, Gyümölcspálinka-gyártó, Hengerész, Keveréktakarmány-gyártó, Kötő, Mélyfúró, Sajtkészítő, Sörgyártó, Vájár
5_oldalra_bra

 

Átmeneti rendelkezések

 

Tekintettel arra, hogy jelenleg is három melléklet található a kormányrendeletben, illetőleg a legutolsó módosításának hatálybalépése nem igazodott a tanév kezdéséhez, fontos információkat tartalmaznak a jogszabály átmeneti rendelkezései a súlyszorzó alkalmazását illetően.

A 3. mellékletet már 2016. szeptember 1-jétől kell alkalmazni, azonban csak 2016. november 18-án vált a jogszabály részévé. Kérdés tehát, hogy mi alapján kellett eljárni a gyakorlati képzőknek a szeptember 1-jétől november 17-ig tartó időszakban.

A tanév kezdetétől megkötött tanulószerződések után ugyanis a szakképzési hozzájárulásra kötelezetteknek egy olyan súlyszorzó alapján kellett (volna) kiszámítani az érvényesíthető gyakorlati normatívát, amely még nem is létezett.

 

A Normatíva Kormányrendelet 8. §-a a következő átmeneti rendelkezést tartalmazza ennek kezelésére:

 

  • Kimondja egyrészt, hogy a 3. mellékletben szereplő súlyszorzókat a 2016. augusztus 31-ét követően induló, a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható képzések esetében kell alkalmazni.
  • Ezt kiegészíti azonban azzal is, hogy az a hozzájárulásra kötelezett, aki 2016. szeptember 1. és a módosítás 2016. november 18-i hatálybalépése közötti időszakban kezdte meg a gyakorlati képzés folytatását, a Normatíva Kormányrendeletben meghatározott módon számított alap- és kiegészítő csökkentő tételeit a hatálybalépést megelőző időszakra az éves bevallásban érvényesítheti.

 

Mindez azt jelenti, hogy a hozzájárulásra kötelezett alapvetően havi előlegbevallást alkalmaz, de ezt az éves bevallásában át kell tekintenie és szükség esetén korrigálnia kell. A korrigálás jogszabályváltozás nélkül az esetleges pontatlanságok helyreigazítására szolgál, jelen esetben azonban szükségszerű és kikerülhetetlen volt.

Ha tehát egy kötelezett gyakorlati képző akár több, akár kevesebb gyakorlati normatívával csökkentette a 2016. szeptember 1-je és a módosítás 2016. november 18. közötti időszakban a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét, mint amit az utólag megjelent súlyszorzók lehetővé tettek volna, ezt az éves bevallásában „helyreigazíthatja”.

 

Vizvári Tamás

 

szak-button_2

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva