A szakképzési hozzájárulás megállapítása – A szakképzési hozzájárulás megállapítása

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht.) úgy rendelkezik, hogy a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja.

Az idézett szabály egyértelműsége miatt a gazdálkodók sok esetben elmulasztják a kötelezettség alapjának megállapítására vonatkozó szabályok alkalmazását.

 

Tévhitek

 

A szakképzési hozzájárulás tekintetében nem igaz az, hogy

 

  • a gazdálkodónál képződött szociális hozzájárulási adóalap egyben a szakképzési hozzájárulás alapja is,
  • annak a gazdálkodónak, amelynek szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, egyben szakképzési hozzájárulási kötelezettsége is felmerül.

 

1. Példa:

A társasház az éves közgyűlés keretében a számvizsgáló bizottság tagjai részére 100 000 forint/fő/év összegű tiszteletdíj juttatásáról dönt. A tiszteltdíj összege után a társasháznak szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, de tekintettel arra, hogy a társasházat az Szht. a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek között nem nevesíti, így e jogcímen kötelezettsége nem keletkezik.

 

Az adóalanyiság megállapítása

 

A szakképzési hozzájárulás tekintetében is elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a gazdálkodó alanya-e a szakképzési hozzájárulásnak. Amennyiben az adóalanyiság megállapításra került, akkor vizsgálandó, hogy a szociális hozzájárulási adóalaphoz képest milyen eltérés tapasztalható a szakképzési hozzájárulás alapja tekintetében.

 

P9140062

 

Az adóalap megállapítása

 

Az Szht. alkalmazásában szociális hozzájárulási adóalap:

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 455. § (2) bekezdés a)–c) és h) pontjában meghatározott adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony alapján, a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel, a 455. § (1) bekezdés a)–b) és e) pontjában meghatározott adóalap, valamint a 457. § (1) bekezdésében meghatározott adóalap.

A 457. § (1) bekezdés alkalmazása során e törvény szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azon jogi személyt, aki a 2. § (5) bekezdése szerint szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett.

 

Kinek nem kell fizetnie?

 

Nem merül fel szakképzési hozzájárulás az

 

  • az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég és természetes személy tagja között fennálló tagi jogviszony,
  • a gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerződés alapján fennálló jogviszony,
  • állami projektértékelői jogviszony

 

alapján.

 

Kinek kell fizetnie?

 

  • A megbízási jogviszony,
  • vállalkozási jogviszony és
  • felhasználási szerződéses alapuló jogviszony

 

esetében a szakképzési hozzájárulást meg kell fizetni.

 

A hozzájárulás alapjának csökkentése

 

A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti azoknak a munkavállalóknak a bruttó munkabére, de legfeljebb havonta 100 000 forint, amely munkavállalókra tekintettel a kifizető 22 százalék mértékű szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít.

 

Ezek a munkavállalók:

 

  • a pályakezdő 25 év alattiak,
  • a tartósan álláskereső személyek,
  • a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás által foglalkoztatott új munkavállalók, illetve
  • a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély vagy a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók.

 

A doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállaló foglalkoztatása esetén a szociális hozzájárulási adó terhére érvényesíthető 22 százalék mértékű adókedvezmény alapja a munkavállaló bruttó munkabére, de legfeljebb 500 000 forint adómegállapítási időszakonként.

A szóban forgó kutató, fejlesztő foglalkoztatása esetén a szakképzési hozzájárulás alapját a munkavállaló bruttó munkabérével, legfeljebb 500 000 forinttal lehet csökkenteni.

 

Részmunkaidős foglalkoztatottakRészmunkaidős foglalkoztatott esetén – kivéve gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás folyósítása alatti vagy utáni foglalkoztatást – legfeljebb 100/500 ezer forint arányosan csökkentett része vehető figyelembe.

Részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.

 

Az Szht. a kötelezettség alóli további mentesítési szabályokat is tartalmaz:

 

Nem köteles szakképzési hozzájárulásra

 

  • a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet,
  • az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény § f) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltató – feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, és nem költségvetési szervként működik – az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociális hozzájárulási adóalap után,
  • az egyéni vállalkozó a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját,
  • a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggésben a társaságot terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után,
  • az Szt. szerinti egyéb szervezet a szociális hozzájárulási adóalapja után.

 

Kép-183

 

Az egészségügyi szolgáltató kötelezettsége

 

Az egészségügyi szolgáltató és a közhasznú nonprofit társaság esetében a szakképzési hozzájárulás alapjának megállapítása az általános szabályokhoz képest speciális szabályok szerint alakul.

 

A szakképzési hozzájárulás kiszámításához

  • a számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában,
  • az előző pont alá nem tartozó egyéb hozzájárulásra kötelezettnek az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját az éves bevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó bevétele arányában,
  • a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevételéből a kedvezményezett tevékenysége és a vállalkozási tevékenysége árbevétele arányában

kell megosztania.

 

2. Példa:

Egy közhasznú nonprofit gazdasági társaság vállalkozási árbevétele 5 000 000 Ft. Az önkormányzattól a település járdáinak felújítására 100 000 000 Ft árbevételt realizált. Egy évre a szociális hozzájárulási adó alapja az esetében 250 000 000 Ft.

 

Az adózó által fizetendő szakképzési hozzájárulás mértéke:

250 000 000 × (5 000 000 / 105 000 000) × 0,015 = 178 571 Ft.

Közhasznú nonprofit gazdasági társaság
Vállalkozási árbevétel 5 000 000 Ft
Árbevétel 100 000 000 Ft
Szociális hozzájárulási adó alapja 250 000 000 Ft
Szakképzési hozzájárulás 178 571 Ft

 

 

Matlné Kisari Erika

 

szak-button_2

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva