A szakképzés törvényi változásai 2018-ban

Az Országgyűlés tavaly decemberben fogadta el az egyes oktatási, szakképzési és felnőttképzési törvények és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi CXCII. törvényt (a továbbiakban: Mód. Tv.), amely összesen hét törvényt módosított. Ezek közül a legjelentősebbek a szakképzési hozzájárulásról, a köznevelésről, a felnőttképzésről, valamint a szakképzésről szóló törvényt érintő változások.

 

Az iskolai rendszerű szakképzést érintő legfontosabb módosításokat bemutató írásunkban hét fontosabb változást ismertetünk. Ezek:

  • az ágazaton belüli specializálódás és a mellék-szakképesítések új fogalma,
  • az ágazati képző központ kategóriájának megalkotása,
  • a szakgimnázium 11–12. évfolyamán köthető tanulószerződés alapszabályai,
  • a tanuló-előszerződés megkötése,
  • az ún. „12 fős” szabály változásai és
  • az ún. egyéb szervezetek gyakorlati képzésére vonatkozó rendelkezések módosulása.

 

A változások nagy része – összhangban a szakképzési hozzájárulásról és a köznevelésről szóló törvények módosításaival – 2018. január 1-jén lépett hatályba.

 

Dr. Klész Tibor

 

 

1. Az ágazaton belüli specializálódás

 

A 2018. január 1-jétől új fogalmakkal egészült ki a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) értelmező rendelkezéseket tartalmazó 2. §-a, úgymint

  • a kamarai gyakorlati oktatói képzés,
  • a kamarai gyakorlati oktatói vizsga,
  • a mellék-szakképesítés,
  • az ágazati képző központ és
  • az ágazaton belüli specializáció

fogalma.

 

Ezzel egyidejűleg pontosításra került a gyakorlati képzés fogalma.

Az ágazaton belüli specializáció a szakgimnáziumi ágazati képzés esetén az adott ágazaton belül egyes szakképesítések vagy azok csoportjának sajátos ágazati szakmai tartalmát jelenti.

Az ágazaton belüli specializáció egyetlen helyen bukkan fel az Szt.-ben. Az elméleti és a gyakorlati képzési órák együttes száma – azokon a tanítási napokon, amikor szakmai gyakorlatra és szakmai elméletre is sor kerülhet – kiskorú tanuló esetén a napi hét, nagykorú tanuló esetén a napi nyolc órát nem haladhatja meg, és a gyakorlati képzési órákat lehetőleg egymást követően kell megszervezni. Ettől az óraszámtól eltérően az Előadóművészet ágazaton belüli specializációk, valamint a Képző- és iparművészet ágazat esetében a köznevelésről szóló törvény szerinti párhuzamos művészeti oktatás szabályait kell alkalmazni.

 

 

2. A mellék-szakképesítések

 

2.1 A mellék-szakképesítés fogalma

 

A törvény új értelmező rendelkezései értelmében a mellék-szakképesítés olyan, az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, az adott szakgimnáziumi ágazathoz és az érettségit követő szakképzési évfolyamon megszerezhető szakképesítéshez kapcsolódó szakképesítés vagy részszakképesítés, amelynek tananyagát a szakképzési kerettanterv tartalmazza. A mellék-szakképesítés a szakgimnázium középiskolai évfolyamai tananyagának keretében a tanuló választása alapján tanulható és szerezhető meg.

 

A Mód. Tv.-hez fűzött hivatalos indoklás szerint a mellék-szakképesítés bevezetésének oka, hogy célszerű volt

 

  • a szakgimnáziumi képzés rugalmasságát növelni,
  • a szakmai képzési tartalom egy részét választhatóvá tenni,
  • a szakképzést választók lehetőségeit szélesíteni, és
  • az elérhető ismeretek körét még inkább a gazdaság igényeihez igazítani.

 

Ennek eredményeképpen a szakgimnáziumban jelentősen emelkedett a munkaerőpiacon közvetlenül alkalmazható szakmai képzési tartalom aránya, azonban ennek pozitív hatásai a különböző ágazatokban eltérő mértékben jelentkeznek.

A képzési rendszert rugalmasabbá tette tehát, hogy az érettségi vizsga keretében megszerezhető mellék-szakképesítések leválasztásra, elkülönítésre kerültek az érettségi vizsgától, és tanulásuk választhatóvá vált a tanuló számára.

 

2.2 A mellék-szakképesítés választása

 

A szakgimnáziumi tanuló a szakgimnázium pedagógiai programjában meghatározottak szerint jelentkezhet a mellék-szakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgára legkésőbb a tizenkettedik évfolyam első félévét követő február–márciusi vizsgaidőszakra, ha a mellék-szakképesítés szakképzési kerettantervben meghatározott tanulmányi követelményeinek eleget tett. A tanulónak a szakgimnázium tizedik évfolyamán legkésőbb április 30-ig írásbeli nyilatkozat formájában kell választania a tizenegyedik–tizenkettedik évfolyamok kerettantervi irányáról a szakgimnázium által biztosított lehetőségek közül.

Az ágazati szakmai érettségi vizsgák így csak az ágazati közös tartalmakra koncentrálnak, egyértelműsítve ezzel az érettségi vizsgára történő felkészítés, felkészülés kereteit is. A módosítás biztosítja továbbá, hogy ne növekedjenek a tanulók érettségi vizsgával összefüggő terhei. Amennyiben a mellék-szakképesítés érettségi végzettséghez kötött, úgy sikeres vizsga esetén is a bizonyítvány kiadására csak az érettségi megszerzését követően kerülhet sor, csakúgy mint más, érettségi végzettséghez kötött szakképesítések esetében. A vizsgára természetesen csak akkor jelentkezhet a tanuló, ha a mellék-szakképesítés szakképzési kerettantervben meghatározott tanulmányi követelményeinek eleget tett.

 

A mellék-szakképesítések rendszere

  • segítséget nyújthat a rugalmas tanulási utak kialakításához, emellett
  • a tanulók tanulmányaival összefüggő döntések a képzés későbbi szakaszára helyeződhetnek át, hiszen a tanuló arról is dönthet, hogy a mellék-szakképesítés tananyagtartalma helyett – a felszabaduló órakeret terhére – a képző iskola által biztosított, más tantárgyak szakmai tartalmát megerősítő vagy egyéb kompetenciafejlesztő vagy gyakorlatiismeret-bővítő képzésben vesz részt.

 

A mellék-szakképesítés elkülönítése, választhatóvá tétele nem teszi szükségessé a korábban meghatározott szakmai tartalmak módosítását, felülírását, csak lehetőséget ad ezen tartalmak egy részének választható módon történő tanulására, illetve ha a tanuló ezt az irányt választja, akkor e tananyagból külön szakmai vizsga letételére.

 

 

3. Az ágazati képző központ

 

3.1 Az ágazati képző központ fogalma

 

2018. január 1-jén került az Szt.-be az ágazati képző központ fogalma is. Az ágazati képző központ több gazdálkodó szervezet által létrehozott, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben kiadott feltételeknek megfelelő gyakorlati képzést szervező. A központ jogi státuszáról, feladat- és hatásköréről, létrehozásáról, működéséről és felépítéséről a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendelete fog részletes szabályokat tartalmazni, amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásába ágazati képző központként történő felvétel feltételeiről is rendelkezni fog.

 

3.2 Az ágazati képző központ és a gyakorlati képzés

 

Az Szt. meghatározásában a gyakorlati képzés

  • az ágazati képző központban is megvalósulhat
  • az iskolai tanműhely,
  • a gyakorlati képzés folytatására jogosult gazdálkodó szervezet és
  • az egyéb szerv vagy szervezet

mellett.

 

Az ágazati képző központban tehát elsősorban gyakorlati képzés fog megvalósulni, hiszen azt is kiemeli a törvény, hogy az ágazati képző központ a szakképző iskola fenntartójával kötött megállapodás alapján részt vehet az iskolai rendszerű gyakorlati képzésben is.

Az ágazati képző központ egy pozitív diszkrimináció alanya is 2018. január 1-jétől, ugyanis míg az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerinti egyéni vállalkozó, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti mikro- vagy kisvállalkozás egyidejűleg legfeljebb 12 hatályos tanulószerződéssel rendelkezhet, addig az ágazati képző központokra, még ha az előbbi gazdálkodási formákban is működnek, ez a korlátozás nem vonatkozik. (Korábban a 12 fős korlátozás a főtevékenységként gyakorlati képzést folytató gyakorlati képzőkre vonatkozott.)

A gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásának 2018. január 1-jétől azt is tartalmaznia kell, hogy ezen szervezet az ágazati képző központok körébe tartozik-e. Ennek részleteit majd a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter későbbiekben kiadásra kerülő rendelete fogja tartalmazni, amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásába ágazati képző központként történő felvétel feltételeiről fog rendelkezni. A nyilvántartás és ezen belül az ágazati képző központ kategória megjelölése a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartását vezető területileg illetékes gazdasági kamarák feladata.

 

 

4. Tanulószerződés a szakgimnázium 11–12. évfolyamán

 

4.1 A szakgimnázium 11–12. évfolyamán köthető tanulószerződés alapszabályai

 

2017. december 31-ig tanulószerződés a tanulóval az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal, a harmadik és további szakképesítésnek nem minősülő szakképesítésre történő felkészítés céljából költségvetési támogatásban részesíthető képzésre volt csak köthető.

 

2018. január 1-jétől tanulószerződés a szakgimnázium 11. vagy 12. évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal a szakgimnázium szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésre irányuló, a szakképzési kerettantervben meghatározott – tanévenként átlagosan legalább kétszázötven órát meghaladó idejű – gyakorlat teljesítése céljából is köthető.

 

A szakképzési évfolyam vagy a szakgimnázium 11. vagy 12. évfolyamának kezdetén a keresztfélévben induló évfolyam kezdő időpontját is érteni kell.

Tanulószerződést tehát korábban csak szakképzési évfolyamon tanulókkal lehetett kötni. A változás a munkahelyi körülmények között zajló duális gyakorlati képzés lehetőségeinek szélesítése érdekében történt.

 

Előzménye, hogy a tanuló 2018. január 1. után már eldöntheti, hogy

  • az érettségiig tartó időszakban a továbbtanuláshoz szükséges ismereteket mélyíti el inkább, vagy
  • egy mellék-szakképesítést szerez meg az érettségivel együtt a szakgimnáziumban.

 

A mellék-szakképesítés a szakgimnázium középiskolai évfolyamai tananyagának keretében a tanuló választása alapján tanulható és szerezhető meg.

A szakgimnázium 11–12. évfolyamain akkor köthető tanulószerződés, ha a tanuló a mellék-szakképesítés helyett a szakképzési kerettantervben szereplő alternatív gyakorlati órakeretet választja. A szakmai gyakorlati órák számának tanévenként átlagosan a kétszázötvenet meg kell haladnia, és a gyakorlatnak a szakgimnázium érettségi utáni szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésre kell irányulnia.

A szakgimnázium 11–12. évfolyamain köthető tanulószerződés szorosan kapcsolódik tehát ahhoz, hogy a tanuló az iskola által felkínáltak közül melyiket választja. Ha a szakgimnázium szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésre irányuló gyakorlati foglalkozásokon kíván nagyobb óraszámban részt venni, akkor tanulószerződést is köthet rá a későbbiekben.

 

4.2 A „250 órás” szabály

 

A szakgimnázium 11–12. évfolyamain köthető tanulószerződés a szakgimnázium szakképzési évfolyamán, az érettségi után megszerezhető szakképesítésekre köthető, és nem a mellék-szakképesítésre. Meg kell vizsgálni, hogy a szakképesítés megfelel-e a törvényi feltételeknek, azaz került-e legalább kétszázötven szakmai gyakorlati óra meghatározásra a 11–12. évfolyamra, és csak ezt követően kerülhet sor a szakgimnázium 11–12. évfolyamain tanulószerződés-kötésre.

2018. január 1-jén azonban még nem került kiadásra olyan szakképzési kerettanterv, amelyben az adott szakképesítés szakmai gyakorlati óráinak a száma tanévenként átlagosan a legalább kétszázötvenet meghaladta volna. A kétszázötven szakmai gyakorlati órát meghatározó feltételnek mind a 11., mind a 12. évfolyamra vonatkozóan teljesülnie kell.

4.3 Tanulói juttatás

 

A szakgimnázium 11–12. évfolyamán megkötött tanulószerződés esetén a tanuló számára tanulószerződés alapján kifizetett pénzbeli juttatás havi mértéke az ugyanazon szakképesítés megszerzésére irányuló, nappali rendszerű iskolai oktatás szerinti képzésben a szakképzési évfolyamokra megkötött tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének 50 százaléka.

A szakképzési évfolyamokra megkötött tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértéke a szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő aránya alapján kerül meghatározásra. Tekintettel arra, hogy a szakgimnázium 11–12. évfolyamain köthető tanulószerződés nem a mellék-szakképesítésre, hanem a szakgimnázium szakképzési évfolyamán, az érettségi után megszerezhető technikusi szakképesítésekre köthető, a tanulói juttatás megállapítását is ez alapján a szakképesítés alapján kell megtenni. A tanulói juttatás jár a 11. és a 12. évfolyamra is, ha tanulószerződése van a tanulónak.

A szakgimnázium 11–12. évfolyamain köthető tanulószerződés esetén is a szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott gyakorlat–elmélet arány alapján kell kiszámolni a juttatást, amely tehát a szakképzési évfolyamokra kötött tanulószerződés alapján fizetett juttatás 50 százaléka.

 

A 100 százalékos juttatás mértéke a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér tizenöt százalékának 0,7 és 1,3-szerese közötti összeg.

 

A szakgimnázium 11–12. évfolyamain köthető tanulószerződés alapján fizetendő tanulói pénzbeli juttatásra is alkalmazni kell a tanulói juttatás emelésére, csökkentésére vonatkozó általános szabályokat, és a banki átutalással történő kifizetés kötelezettsége is vonatkozik a gyakorlati képzést szervezőre.

 

 

5. A tanuló-előszerződés

 

5.1 A tanuló-előszerződés megkötése

2018. január 1-jétől az első szakképzési évfolyamot megelőző évfolyam október–április időszakában a tanulószerződéssel nem rendelkező tanuló tanuló-előszerződést köthet a nyilvántartásban szereplő gyakorlati képzést szervező szervezettel. A gyakorlati képzést szervező szervezet és a tanuló a tanuló-előszerződés megkötésével arra vállalnak kötelezettséget, hogy gyakorlati képzés céljából tanulószerződést kötnek.

A tanuló-előszerződés célja, hogy már a szakképzési évfolyamot megelőzően is szoros kapcsolat alakulhasson ki a tanuló és a gyakorlati képzést szervező szervezet között, amely elősegíti a tanuló duális szakképzésben történő részvételét, a gazdálkodó szervezetek gyakorlati képzési helyeinek feltöltését. A tanuló-előszerződés megkötésére nyitva álló időtartam tehát október első napjától a következő év április 30. napjáig tart.

 

A tanuló-előszerződés megkötésénél figyelemmel kell lenni az Szt. 26. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra. Ez a szabály előírja, hogy a szakközépiskolai vagy szakiskolai képzésben a 9. évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést – az összefüggő szakmai gyakorlat kivételével – a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kell megszervezni.

Tanuló-előszerződést csak tanulószerződéssel nem rendelkező tanuló köthet, valamint csak olyan gyakorlati képzést szervező szervezet, amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásában szerepel.

 

A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanuló-előszerződés megkötésére vonatkozó szándékát a megelőző tanév első félévének végéig jelenti be írásban az érintett szakképző iskola igazgatójának és a nyilvántartást vezető szervnek.

 

A szakképző iskola így a tanévkezdést megelőzően kellő időben tudomást szerez a tanuló-előszerződés megkötéséről. Az érintett szakképző iskola alatt elsősorban azt az iskolát kell érteni, amelyet a tanuló az első helyen jelölt meg a felvételi rangsorban.

Bár a tanulóelőszerződés-kötési szándék határideje három hónappal korábbi, mint a megkötésé, ha a gyakorlati képzést szervező szervezet csak a bejelentés határidejét követően jelzi, hogy tanuló-előszerződést szeretne kötni, semmi sem zárja ki, hogy azt meg is köthesse.

Kiskorú tanuló esetén a tanuló-előszerződés megkötéséhez, a tanuló részéről történő felmondásához be kell szerezni a szülő (törvényes képviselő) írásbeli hozzájárulását is. A tizennégy év alatti tanuló esetében a tanuló-előszerződést a szülő (törvényes képviselő) köti.

Míg végleges tanulószerződés megkötésére szinte kizárólag olyan tanuló esetében kerül sor, aki a tizennegyedik életévét betöltötte, addig tanuló-előszerződést nagy valószínűséggel köthet egy tizennégy év alatti, nyolcadik évfolyamos tanuló is. A tizennégy év alatti tanuló pedig cselekvőképtelen, jogképesség hiányában a szülei köthetik meg a tanuló-előszerződést. A tizennegyedik életévét betöltött tanuló esetén elegendő beszerezni a szülő hozzájárulást, mint ahogy a végleges tanulószerződés esetén is, amelyet tizennyolc év alatti tanuló köt. A hozzájárulást mind a megkötéshez, mind a felmondáshoz írásban kell beszerezni.

 

5.2 Egyéb szabályok a tanuló-előszerződésre vonatkozóan

 

A tanuló-előszerződést – annak megszűnéséig – a nyilvántartást vezető szerv nyilvántartásba veszi. A tanuló-előszerződéseket tehát ugyanúgy nyilvántartásba kell venni a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartását vezető gazdasági kamaráknak, mint a később megkötendő tanulószerződéseket. A nyilvántartásba vétel időszaka csak a tanuló-előszerződés megszűnésének az időpontjáig tart, azaz ha sor kerül a végleges tanulószerződés megkötésére, vagy a tanuló-előszerződés bármely más okból megszűnik, a tanuló-előszerződés törölhető a nyilvántartásból.

A nyilvántartásba vett tanuló-előszerződéssel rendelkező tanulót azonos eredmény esetén előnyben kell részesíteni a szakképző iskola által meghirdetett képzésekkel kapcsolatos felvételi eljárásban.

A tanuló-előszerződéssel rendelkező tanulót előnyben kell részesíteni a felvételi eljárás során az olyan tanulókhoz képest, akiknek nincs tanuló-előszerződésük, de azonos eredmény esetén. A tanuló-előszerződés általános célja, közvetett előnye, hogy már a szakképzési évfolyamot megelőzően is szoros kapcsolat alakuljon ki a tanuló és a gyakorlati képzést szervező szervezet között, az előnyben részesítés pedig a közvetlen előny.

A tanuló-előszerződés megszűnik a tanulószerződés megkötésekor, valamint – amennyiben nem került sor tanulószerződés megkötésére – az Szt. 49. § (1) bekezdés b)–h) pontja szerinti esetekben is.

 

A törvény tehát rögzíti, hogy ha nem jön létre a megcélzott tanulószerződés, akkor mely esetekben szűnik, illetőleg szűnhet még meg a tanuló-előszerződés. Ezek:

  • a tanulói jogviszony megszűnése,
  • a felmondás és az azonnali felmondás,
  • a közös megegyezés,
  • a gyakorlati képző megszűnése vagy a képzéstől történő eltiltása, illetőleg
  • a tanuló halála.

 

Tanuló-előszerződéssel ugyanúgy csak eggyel rendelkezhet egyidejűleg a tanuló, mint ahogy végleges tanulószerződéssel. A gyakorlati képzést szervező szervezet és a tanuló ugyanis a tanuló-előszerződés megkötésével éppen arra vállal kötelezettséget, hogy a gyakorlati képzés céljából a későbbiekben egymással tanulószerződést kötnek. Ha kettő vagy több tanuló-előszerződéssel is rendelkezne a tanuló, nem tudna eleget tenni mindegyikből eredő kötelezettségének. Ha tehát a tanuló másik gyakorlati képzést szervező szervezettel szeretne tanuló-előszerződést kötni, akkor első körben meg kell szüntetni a korábban megkötöttet.

 

 

6. A „12 fős” szabály változásai

 

6.1 A főtevékenységként gyakorlati képzést folytató fogalmának eltörlése

 

2018. január 1-jén megszűnt a főtevékenységként gyakorlati képzést folytató szakképzési hozzájárulásra kötelezettek definíciója a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényben, amellyel az Szt.-ben erre vonatkozó rendelkezések is alaposan megváltoztak vagy törlésre kerültek. Főtevékenységként gyakorlati képzést folytató szakképzési hozzájárulásra kötelezettnek az a hozzájárulásra kötelezett minősült, amelynek az árbevétele a tárgyévet megelőző két üzleti évben az általa folytatott gyakorlati képzés után elszámolható éves csökkentő tétel összegének legalább négyszáz százaléka volt.

Az iskolai rendszerű szakképzésben fő cél, hogy elsősorban duális képzés keretében vegyenek részt a fiatalok a szakmai képzésben, ahol ennek feltételei adottak. A duális képzést az iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési hozzájárulás forrásai a gyakorlati képzési normatíva formájában közvetlenül támogatják. Ez azt eredményezte, hogy olyan gyakorlati képző szervezetek is részt vesznek a szakmai képzésben, amelyek fő célja maga a gyakorlati képzés és nem például a termelés. Erre válaszul a szakképzés törvényi szabályozása több módon korlátok közé szorította a főtevékenységként gyakorlati képzést folytatók szakképzési tevékenységét. Szűkebb mértékben férhetnek hozzá a szakképzési hozzájárulás forrásaihoz, 2016-tól maximálva lett az általuk megköthető tanulószerződések száma, valamint kimondta a törvény, hogy a 9. évfolyamon megkötött tanulószerződéseik automatikusan, a törvény erejénél fogva megszűnnek a tanév végén.

 

6.2 A mikro- és kisvállalkozások és az egyéni vállalkozók

 

A főtevékenységként gyakorlati képzést folytatók helyét részben átvették a mikro- és kisvállalkozások, valamint az egyéni vállalkozások. A korlátozás a jövőben az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerinti egyéni vállalkozókra és a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti mikro- vagy kisvállalkozásokra vonatkozik némi eltéréssel a korábbi rendelkezésektől.

 

2018. január 1-jétől tehát nem az árbevételnek az igénybe vett gyakorlati képzési normatívához viszonyított aránya, hanem a gyakorlati képzéssel foglalkozó gazdálkodó szervezet nagysága vagy formája dönti el, hogy tizenkettő tanulószerződésnél többel is rendelkezhet-e.

 

Továbbra is lehetőség van ún. kamarai igazolás kiállítására, azaz ha a nyilvántartást vezető szerv (azaz a gazdasági kamara) igazolást állított ki a mikro- és kisvállalkozások, valamint az egyéni vállalkozásnak minősülő gyakorlati képzést folytató szervezet számára arról, hogy más gyakorlati képzést szervező szervezet nem tud gyakorlati képzőhelyet biztosítani, tizenkettőnél több tanulószerződéssel is rendelkezhet.

A „12 fős” szabály nem tanműhelyenként és nem szakmánként, hanem összesen értendő, a törvény ugyanis a szervezetre írja elő a szabályt, azaz ha egy mikro- és kisvállalkozásnak vagy egyéni vállalkozásnak minősülő gyakorlati képzést folytató szervezetnek több tanműhelye is van, akkor is tizenkettő fő lehet nála egyidejűleg.

A „12 fős” szabály is pontosabban került meghatározásra. Míg korábban az érintett képzők a tanulószerződést csak abban az esetben köthettek, ha e szervezetnél egyidejűleg tizenkettő tanulónál kevesebb tanuló vesz részt gyakorlati képzésben, jelenleg azonban az érintett képzők egyidejűleg legfeljebb tizenkettő hatályos tanulószerződéssel rendelkezhetnek. A lényeg:

 

Az érintett gyakorlati képzőnél – igazolás hiányában – egyszerre legfeljebb tizenkettő tanuló lehet gyakorlaton.

 

A főtevékenységként gyakorlati képzést folytatók kategóriája adójogi kategória volt, amely adatot a gazdasági kamara az állami adó- és vámhivataltól szerezte be az adózás rendjéről szóló törvény alapján. A mikro- és kisvállalkozásoknak, valamint az egyéni vállalkozásnak minősülő gyakorlati képzést folytató szervezetek beazonosítása ezzel ellentétben a képző nyilatkozata alapján történik a vonatkozó törvények figyelembevételével.

 

6.3 A HHH és SNI tanulók

 

Újdonsága a szabályozásnak, hogy a tizenkettő főbe nem kell beleszámítani a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat. A sajátos nevelési igényű tanuló fogalmát a köznevelésről szóló törvény, míg a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló fogalmát a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény határozza meg.

Ezeket a tanulókat tehát nem kell beleszámítani a tizenkettő fő meghatározásánál, amely egy célszerű és jogos engedmény, hiszen ezen tanulók szakmához juttatásának bármilyen korlátozása indokolatlan.

Egy átmeneti rendelkezés értelmében a tizenkét fő meghatározásába nem számítanak bele a 2018. január 1. előtt kötött tanulószerződések, azaz amennyiben egy mikro- és kisvállalkozásnak, valamint az egyéni vállalkozásnak minősülő gyakorlati képzőnek 5 hatályos tanulószerződése volt 2018. január 1. előtt, ezt úgy kell venni, mintha nem is lenne, legalábbis a „12 fős” szabály szempontjából.

 

 

7. Az egyéb szervezetek

 

7.1 Az egyéb szervezetek definíciójának változása

 

2018. január 1-jétől

  • a Szociális és a Pedagógia ágazatba, valamint
  • a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe

 

tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzésbe tanulószerződés keretében egyéb szervezetként a köznevelési intézmények is bekapcsolódhatnak, ami korábban nem volt lehetséges.

 

Alapesetben indokolatlan ugyanis, hogy a köznevelési intézmények a vele tanulói jogviszonyban lévő tanulókkal kössenek tanulószerződést.

 

Ez a korlátozás továbbra is fennáll

  • az Egészségügy,
  • az Egészségügyi technika,
  • a Képző- és iparművészet, valamint
  • a Hang-, film- és színháztechnika

 

ágazatokban, ezekben tehát köznevelési intézmények továbbra sem köthetnek tanulószerződést.

 

A Szociális és a Pedagógia ágazat esetén azonban indokolt, hogy ha nem a saját tanulóival köt a köznevelési intézmény tanulószerződést (pl. Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző vagy Pedagógiai és családsegítő munkatárs szakképesítések esetén), akkor mint egyéb szervezet vehessen részt a gyakorlati képzésben.

A fenti változás mellett 2018. január 1-jétől az egyéb szervezetek már nemcsak a tanulószerződés, hanem az együttműködési megállapodás alapján szervezett gyakorlati képzés költségeit is elszámolhatják, amennyiben az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon ezt bejelentik. Mindez elősegíti a középfokú oktatásban az összefüggő nyári gyakorlat idejére a tanulók gyakorlati képzését, és tovább bővíti az egyéb szervezetek számára a szakképzési hozzájárulási rendszerben igénybe vehető kedvezmények körét.

 

7.2 A ménesgazdaság

2018. január 1-jétől a költségvetési szerv formájában működő állami ménesgazdaság is nevesítésre került az egyéb szervezetek között az agrárképzés tekintetében. Az állami ménesgazdaság esetében nem került azonban meghatározásra egyetlen ágazat vagy szakképesítés sem, amelyre az állami ménesgazdaság tanulószerződés-kötési jogosultsága kiterjedne vagy korlátozódna. A változás oka, hogy a hazai lovas oktatáshoz magas szintű, speciális feltételrendszerrel rendelkező, központi költségvetési szervként működő állami ménesgazdaságok aktív szerepet tudjanak betölteni a tanulók valós körülmények közötti gyakorlati képzésében.

2019. január 1-jével a köznevelésről szóló törvény is kiegészült, amely szerint a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság, illetve az általa fenntartott köznevelési intézmény az átlagbéralapú költségvetési támogatásra való jogosultság szempontjából a nonprofit gazdasági társasággal, illetve nonprofit gazdasági társaság által fenntartott köznevelési intézménnyel esik egy tekintet alá.

 

 

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva