A fiatal munkavállalók szolgálatában – A Vasas nemzetközi projektje

Az ipar 4.0 kihívásai

 

A Vasas Szakszervezeti Szövetség évszázados történetéből is megtanulta, és mindig fontosnak tartotta, hogy a változásokra minél előbb felkészítse önmagát és tagságát. Nemcsak a magyar, de a globális gazdaság egyik legnagyobb kihívását jelenti az úgynevezett ipar 4.0, a termelés (és szolgáltatások) digitalizálódása. Ma már tendencia, és ennek csak gyorsulására számíthatunk a jövőben, hogy egyre több munkát robotok, illetve szoftverek fognak végezni.

Ezzel a munkavállalók egyfelől nyernek, hiszen várhatóan kevesebb lesz az üzemi baleset, a munka hatékonysága nőni fog, melynek hatására a terhelés és a munkaidő is csökkenhet, illetve könnyebbé válnak a ma még nagy fizikai megterhelést jelentő munkakörök. Ugyanakkor kihívás elé is állítja a dolgozókat, hiszen egyre több olyan készséget, képességet fognak megkövetelni tőlük, amely ma még nem feltétele a foglalkoztatásnak.

Ezért aztán kiemelten fontosnak tartjuk, milyen képzést kapnak ma a jövő munkavállalói, mennyire készítik fel őket a munkaerőpiac átalakulására. Ez volt az egyik alapötlete a következőkben ismertetett nemzetközi kutatásnak is.

 

Nemzetközi összefogás

 

A Vasas 2015 nyarán 5 ország (Lengyelország, Ausztria, Horvátország, Szerbia, Bulgária) vasas szakszervezeteivel és az ELTE Társadalomtudományi Karával együttműködésben egy, az ifjúság munkaerőpiaci helyzetének feltárását, javítását célzó uniós projektet pályázott meg, ami 2016 tavaszán támogatást nyert.

 

Célunk kettős:

  • egyfelől a duális képzés ágensei közötti párbeszédet kívánjuk elősegíteni,
  • másfelől pedig azt szeretnénk kideríteni, hogy mi okozza a fiatalok szakszervezetektől való távolmaradását.

 

Közös munkánk VP/2015/004/0109 számon, A középfokú duális képzésben vasas szakmákat tanulók munkaerőpiaci helyzetének feltárása témában a szakmai háttér és módszertan kidolgozásával indult el.

 

A Vasas küldetése

vasas_logo

A Vasas Szakszervezeti Szövetség 20 000 aktív tagjával a versenyszférában működő legnagyobb ágazati szakszervezet Magyarországon, amely idén ünnepli alapításának 140. évfordulóját. Célja azóta is változatlan: tisztségviselőinek folyamatos képzése és rajtuk keresztül a tagok és dolgozók érdekeinek szakszerű védelme, munkakörülményeik javítása, tisztességes, minél magasabb bérek kiharcolása.

Az országos lefedettséggel rendelkező Vasas ma három ágazatban működik, az elektronikában, az acéliparban (kohászat–öntészet), illetve a jármű- és gépgyártásban. Ezen – az ország számára stratégiai fontosságú – iparágak közül is kiemelkedik dinamikus felfutásával és jelentőségével az autógyártás.

A Vasas a Magyarországon működő három autó-összeszerelő gyárból kettőnél képviseli tagjait, és több mint 70 autóipari beszállítónál is jelen van. Felismerve ezek szerepét a globális értékteremtési láncban, a Vasas nemzetközi megállapodást kötött Európa és a világ egyik legfontosabb, legnagyobb ipari szakszervezetével, a többmilliós tagsággal rendelkező német IG Metall-lal.

 

A kutatás módszertana: fókuszcsoportok és interjúk

 

Forrásaink szűkössége és a téma alulkutatottsága nyomán olyan módszertant alakítottunk ki, melyben a diákokkal felvett fókuszcsoportos beszélgetések eredményeire – interjúk során – a képzésre befolyással bíró ágensek, iskolaigazgatók, elméleti tanárok, képzési központvezetők, mesterek, vállalatvezetők, a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek vezetői, valamint politikai döntéshozók reagálnak.

2016 novembere és 2017 februárja között 5 országban 20 fókuszcsoportot vettünk fel kb. 120, 16 és 24 év közötti európai fiatal részvételével, nem, etnikum és iskolai sikeresség tekintetében heterogén csoportokban.

A fiatalok főként a következő szakmák diákjaiból kerültek ki: CNC-gépkezelő, épület- és szerkezetlakatos, forgácsoló, gépi forgácsoló, hegesztő, járműalkatrész-gyártó. Itthon Baján, Komlón, Gyöngyösön és Budapesten készültek fókuszcsoportok.

 

A kutatás eredményei

A rendszer összességében jó

A diákok összességében nagyon jónak tartják a duális képzési modellt. Nem meglepő a jelenség, hogy a sikeresebb diákok elégedettebbek a duális szakképzéssel, mint a küszködő diákok.

Tény, hogy a közismereti tárgyak (pl. irodalom, biológia) aránya visszaszorult a gyakorlatiak javára, de a diákok még kevesebbet akarnak, és még többet szeretnének a szakmájukkal foglalkozni. Általánosságban elmondható, hogy a diákok szeretik leendő szakmájukat.

Kevés kivétellel biztosak benne, hogy lesz munkájuk a képzés befejezése után, és legtöbbjük a szakmájában fog elhelyezkedni. A legtöbben egy nagyvállalatnál szeretnének dolgozni, okként pedig a szakmai fejlődés lehetőségét említik.

Jellemző azonban az is, hogy néhány év – adott esetben külföldi – szakmai tapasztalatszerzés után saját vállalkozást nyitnának. A diákok az adott országban és itthon várható fizetésüket nagyjából reálisan ítélik meg.

 

Panaszok az oktatásra, képzésre

Sokan panaszkodnak az elméleti oktatás elégtelen voltára. Magyarországon a legtöbb helyen nincs elméleti tankönyv, a többi részt vevő országban pedig azok gyors elavulását kifogásolták a diákok. Az órarend gyakran átgondolatlan: az oktatási helyszínek közötti ide-oda mozgás időveszteséget eredményez, és alkalmat ad a lógásra.

A gyakorlatra is sok volt a panasz, iskolai tanműhelyekben és cégeknél egyaránt. Több országban is arról számoltak be a diákok, hogy sok gyakorlati órán nem a szakmájukkal foglalkoznak, hanem például lomtalanítanak vagy füvet nyírnak.

Minden részt vevő országban felmerült, hogy az iskolai tanműhelyek gépállománya elavult, lestrapált gépekből áll, amiket ráadásul – adott esetben – teljesen másképp kell működtetni, mint az újabb modelleket, amik a leendő munkahelyeiken várják majd a jelenlegi diákokat. Az ismeretek elsajátítását az is hátráltatja, hogy az iskolák nem, vagy nem azonnal javíttatják meg a meghibásodott gépeket.

 

A cégek tekintetében:

  • Minden országban főleg olyan jellegű panaszokat fogalmaztak meg a diákok, melyek szerint a gyártósornak csak egy-egy gépét (sőt, azoknak is csak egy-egy funkcióját) ismerhetik meg a gyakorlat ideje alatt. (A törvényi háttér elméletben minden részt vevő országban garantálja, hogy a diákok a szakmai vizsgakövetelmény minden pontjának megfelelő tudást kapjanak, a gyakorlatban viszont ez nem mindig valósul meg.)
  • Többekben felmerült a gyanú, hogy egyes cégek nem is akarnak széles körű ismereteket átadni a tanulóknak, mert a kevésbé piacképes tudással bíró későbbi munkavállaló alacsonyabb bérért könnyebben megtartható. Egyes kisebb vállalkozások ráadásul – nem lévén birtokában minden szükséges gépnek és a hozzájuk tartozó szaktudásnak – nem tudják lefedni az átadandó ismeretek teljes spektrumát.
  • Előfordul, hogy a cégek nem biztosítanak elég munkaközi szünetet a diákok számára. Ez különösen a nyári hőségben lenne fontos, amikor a munkavédelmi öltözet és a munka közben termelődő hő elviselhetetlenné teszi a körülményeket a fiatalabb, gyengébb fizikumú tanulók számára.

Magyarországon a diákok társaikra is rengeteget panaszkodtak, sokuk viselkedésére és állítólagos mentális-kognitív alkalmatlanságára utalva.

A diákok kérdésünkre minden országban elmondták: nem érzik úgy, hogy bárki meghallgatná az igényeiket, javaslataikat az oktatással, tréninggel kapcsolatban. A döntéshozókat elérhetetlenül távolinak látják, akiket nem érdekel, hogy mi lesz velük.

 

Vonzó a külföldi munkavállalás

 

A részt vevő országok átlagával nagyjából azonosan, minden második megkérdezett magyar résztvevő nyilatkozott úgy, hogy szívesen menne külföldre egy időre, de saját bevallásuk szerint nem beszélnek jól semmilyen idegen nyelvet. Utóbbit – véleményük szerint – egy már kint élő ismerős segítsége teljes mértékben kiküszöböli.

Akik nem mennének, azoknál a magánytól, az átveréstől és a megalázottságtól való félelmek jelentek meg, mint akadályozó tényezők. A magyarok között a célországok főként Németország és Anglia.

 

Eltérő motivációk

 

Magyarországon megfigyelhető, hogy minél jobb helyzetű a település, ahol a fókuszcsoport zajlott, annál kevésbé játszott szerepet a résztvevők számára a pénz egy jövőbeli munkahely megtartásában. Míg Komlón szinte csak utóbbit emelték ki a diákok, addig Budapesten gyakran elhangzott, hogy jól akarják magukat érezni a munkahelyükön, fontos a kollektíva és a szakmai fejlődés lehetősége.

Itthon a jelenség már a pályaválasztásnál fennállt: a rosszabb anyagi helyzetű diákoknál a földrajzi távolság mellett a pénzkereset volt a legfőbb motiváló erő (különösen a roma megkérdezettek esetében), míg a sejthetően jobb anyagi helyzetben lévőknél gyakoriak voltak az „Ez tetszett […]”, valamint a „Mindig is ezt akartam csinálni […]” típusú válaszok.

A motivációk vizsgálatakor az „Apám azt mondta, hogy legyen egy szakmám, mert azt senki nem veheti el tőlem” és a „Jó szakemberre mindig szükség lesz” típusú válaszok is rendre felbukkantak minden országban. Az is gyakori, hogy a diákok valamelyik rokonuk (apjuk, nagybátyjuk) foglalkozását viszik tovább.

 

vasas-tuntetes

Bizalmatlanság a szervezetekkel szembenA szakszervezetekről Magyarországon tudtak a legkevesebbet. A hazai vizsgált iskolákból csak egyben volt a tananyag része az érdekképviselet, ott is csak néhányan voltak tisztában a szó jelentésével.

A magyar válaszadók közül a legtöbben nem akarnának tagok lenni, mert nem bíznak a szakszervezetekben. (Megemlítendő ugyanakkor, hogy Budapesten és Gyöngyösön – csaknem ugyanazokkal a szavakkal – olyan vélemény is megfogalmazódott, miszerint: „Ha nem vagyunk képesek kiállni magunkért, megérdemeljük, hogy kihasználjanak bennünket.”)

Mivel a diákok nem sokat tudtak a szakszervezetekről, feltételezhetjük, hogy az elutasítás oka inkább az intézményekkel szembeni általános ellenérzésben keresendő. A kontrollkérdések során ugyanis kiderült, hogy a civil szervezetekben, a politikai pártokban és az egyházakban sem bíznak (a többi országban az egyház minden fókuszcsoportban kivétel volt, nálunk nem).

 

A Vasas nyitott a javaslatokra

 

A témában iskolaigazgatókkal, vállalatvezetőkkel, gyakorlati mesterekkel folytatott interjúk eredményeit egy következő cikkben fogjuk bemutatni.

A Vasas elkötelezett az ipari tanulók érdekeinek képviselete és foglalkoztathatóságuk növelése mellett, ezért a duális képzéssel és az ifjúság munkaerőpiaci helyzetének javításával kapcsolatos minden javaslatot, szakmai felkérést örömmel fogad.

 

Bábel Balázs

nemzetközi kapcsolatok szakértő

Vasas Szakszervezeti Szövetség

 

Ébl Zsuzsa

doktorjelölt

ELTE Társadalomtudományi Kar

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva