A duális felsőoktatás és a gazdaság – Miért előnyös a cégeknek?

A felsőoktatási duális képzés legfőbb szabályai, keretei, megszervezésének és finanszírozásának legfontosabb kérdései több korábbi cikkben már bemutatásra kerültek, ezért jelen írás egyéb olyan kérdéseket jár körbe, mint a gazdasági kamarának a felsőoktatási duális képzésben betöltött szerepe, az ún. látogatóbizottságok működése és a Duális Képzési Tanács működése.

 

Háromféle képzéstípus

 

A duális képzés fogalma 2015 óta a felsőoktatás területén is megjelent, sőt pilot jelleggel már korábban is indult duális formában felsőoktatási képzés. A felsőoktatásban gyakorlat háromféleképpen is folyhat. A felsőoktatási szakképzésben, a felsőoktatás szempontjából gyakorlatigényes, legalább hat hétig tartó alap- és mesterképzési szakokon, valamint jelen témánk megtestesüléseként – felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget adó, alap- és mesterképzési gyakorlatigényes szakokon – a felsőoktatási duális képzési formában.

 

Tervezett és megkötött hallgatói munkaszerződések képzési területenként a 2016/17-es tanévben

dia1

 

A gazdaság szereplői mindhárom képzéstípusból kikerülő szakemberrel találkozhatnak, éppen ezért nem mindegy, hogy a gyakorlóhelyek mely formában kívánnak hallgatókat fogadni. A legintenzívebb, legmélyebb együttműködés a duális képzésben valósul meg, igaz, a legnagyobb eredmények is e formában születnek a hallgatók és a munkáltatók szempontjából egyaránt.

 

A célokrólA felsőoktatási duális képzés célját elsősorban a Duális Képzési Tanács határozta meg, amelynek küldetésnyilatkozata megtalálható a www.dualisdiploma.hu oldalon is.

A felsőoktatási duális képzés célja, hogy segítse a gazdasági szféra és a felsőoktatás közti kapcsolat szorosabbá tételét, ennek keretei között támogassa a felsőoktatási ismeretek átadásának és a gyakorlati, felhasználói szféra elvárásainak kapcsolódását a gyakorlatorientált képzésre.

Ezáltal a hallgatók olyan munkatapasztalattal, készségekkel és képességekkel gazdagodnak a képzés során, amelynek birtoklása határozottan előnyös helyzetet teremt számukra a munkaadóknál.

 

A duális képzés előnyei

 

Milyen haszonnal jár a vállalatok számára a duális felsőoktatási képzés?

 

  • A vállalkozások versenyképességét segítheti a gyakorlatias minőségi tudással és munkatapasztalattal rendelkező pályakezdő mint azonnal foglalkoztatható humánerőforrás bevonásával.
  • Ez a képzési forma mérsékelheti a munkaerő-kiválasztás és -felvétel költségeit is.
  • A részt vevő vállalatok közvetlenül elérik a képzésben részt vevő hallgatókat.
  • Az együttműködés alkalmas a hallgatók integrálására a vállalati szervezetbe, kultúrába és folyamatokba.

 

A hallgatói munkaszerződések megoszlása képzési területenként a 2016/17-es tanévben

dia2

 

Hogyan kapcsolódnak be a gazdasági kamarák?

 

A duális felsőoktatási képzés továbbfejlesztésében nagy szerepe van a gazdasági kamarának is, jóllehet a kamarának jelenleg jogszabályban rögzített közvetlen feladata nincs e téren. Nevesítetten tehát a jogszabályok nem írnak elő konkrét jogosítványokat, a kamara azonban eddig is sokat tett a felsőfokú duális gyakorlati képzés bevezetése, népszerűsítése, elterjesztése és az ezzel kapcsolatos tájékoztatás tekintetében.

 

A kereskedelmi és iparkamarák területi elven szerveződnek, amely azt jelenti, hogy 23 területi kamara (a 19 megyében, a Fővárosban és 3 megyei jogú városban) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) működik közre a duális felsőoktatási képzésben.

 

Az MKIK szintjén főként

  • az országos jelentőségű kérdések áttekintése,
  • az Emberi Erőforrások Minisztériumával (EMMI) történő egyeztetések,
  • jogszabály-módosításra vonatkozó javaslattétel,
  • a Duális Képzési Tanácsba történő delegálás és
  • a területi kamarai javaslatok, észrevételek becsatornázása

jelentkezik konkrét feladatként.

 

A területi kamarák feladata

  • a felsőfokú duális képzés terén a helyi felsőoktatási intézményekkel való szakmai kapcsolattartás,
  • a felsőoktatási duális képzést vállaló és bevezetését tervező gazdálkodó szervezetek szakmai támogatása, tájékoztatása és a részvételre ösztönzése.

 

A tájékoztatás kiterjed a felsőoktatási duális képzéssel kapcsolatos gyakorlati, jogi, elszámolási kérdésekre, a vállalatok részvételi feltételeinek ismertetésére.

A kamarák megkeresés, felkérés esetén a felsőoktatási duális képzéssel kapcsolatos rendezvényeket segítik, részt vesznek ezeken az eseményeken, azaz magának a gazdasági kamarának a képviselete is fontos feladat.

 

A kamarai közreműködés célja, hogy a népszerűsítés mellett egyfajta szűrő szerepet is betöltsön, azaz csak azon munkáltatók, vállalatok vegyenek részt a duális képzésben, akik azt komolyan is gondolják, ténylegesen végre is tudják hajtani.

A kamarai szerep tehát egyfajta koordinációs szerep, s mint a folyamatok támogatója, erősíteni kívánja a kis- és közepes vállalkozások részvételét a duális képzésben. Hasznos felület lehet a helyi klaszterek működtetése is.

Tekintettel arra, hogy a gazdasági kamara a középfokú OKJ-s képzésekkel kapcsolatban komoly hatósági, nyilvántartási, ellenőrzési és ellenjegyzési feladatokat lát el, cél lehet az is, hogy hosszú távon a felsőfokú duális képzés támogatása közelítsen az OKJ-s képzéseknél végzett kamarai feladatokhoz.

 

A gazdálkodók minősítése és ellenőrzése

 

A felsőoktatási duális képzésben a gazdálkodó szervezetek minősítését jelenleg az EMMI által működtetett Duális Képzési Tanács végzi ún. látogatóbizottságokon keresztül.

 

A látogatóbizottságok háromfős „testületekként” működnek, amelyeknek tagjai:

 

  • egy, a gazdaság által delegált szakértő,
  • egy szakértő a felsőoktatási intézmény részéről, és
  • egy fő az Oktatási Hivatal képviselőjeként.

 

Az MKIK összesen 126 szakértőt tartalmazó listát adott az EMMI-nek három képzési (gazdaságtudományi, informatikai, műszaki) területen.

 

Az ellenőrzés módja utólagos, azaz azt követően ellenőrzik a gyakorlóhelyek személyi és tárgyi feltételeit, amikor a hallgató már a vállalatnál, gyakorlóhelyet biztosító partnerszervezetnél tartózkodik.

A látogatások egy szakmai felkészítést követően 2016 szeptemberétől indultak. A felkészítésen bemutatták, hogy pontosan kinek mi lesz a feladata, hogy néz ki a látogatás dokumentációja, milyen információkat kapnak meg a látogatóbizottság tagjai a látogatás előtt.

A bizottságok elnevezése is mutatja, hogy a látogatások célja nem egy szigorú, hatósági eljárás keretében lefolytatott ellenőrzés lefolytatása, hanem inkább támogatás, segítségnyújtás és kölcsönös tapasztalatcsere.

A nyilvántartásba vétel sem a célja, hiszen a látogatásokra a képzés megkezdését és a hallgatói munkaszerződések megkötését követően kerül sor, másrészt a nyilvántartásba vételt korábban a Duális Képzési Tanács már elvégezte.

A látogatások adminisztratív, koordinációs feladatait az Oktatási Hivatal Szakmai Gyakorlatok és Duális Képzések Osztálya látja el. (2016 szeptemberében például 17 felsőoktatási intézmény összesen 107 partnerszervezeténél került sor ilyen látogatásokra.)

 

A Duális Képzési TanácsA Duális Képzési Tanács a felsőoktatási minőségértékelés és -fejlesztés egyes kérdéseiről szóló 19/2012. (II. 22.) kormányrendelet értelmében az oktatásért felelős miniszter felsőoktatás-fejlesztési kérdésekben közreműködő véleményező és javaslattevő testülete a Felsőoktatási Tervezési Testület mellett.

A Duális Képzési Tanács tizennégy tagú testület, amelybe

  • két-két tagot a felsőoktatásért felelős miniszter és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter,
  • egy-egy tagot az agrárpolitikáért felelős miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter,
  • három tagot a Magyar Rektori Konferencia,
  • két tagot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara,
  • egy tagot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara,
  • egy tagot a Magyar Mérnöki Kamara,
  • egy tagot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája

delegál.

 

A Duális Képzési Tanács működése

 

A Duális Képzési Tanács tagjait és elnökét a miniszterelnök három évre bízza meg. A megbízás egy alkalommal meghosszabbítható. A tagokat a miniszter terjeszti fel, az elnök személyére a miniszter tesz javaslatot.

Az elnök és a tagok nevét a Magyar Közlönyben és az Emberi Erőforrások Minisztériuma hivatalos lapjában, továbbá a Minisztérium honlapján közzé kell tenni.

A Duális Képzési Tanácsban betöltött tagság megszűnik a megbízás lejártával, a tag halálával, a tag írásos lemondásával, vagy a tag visszahívásának kezdeményezése esetén, ha a miniszterelnök – a miniszter javaslatára – a megbízást visszavonja. Visszahívás kezdeményezésére a delegáló jogosult.

 

A Duális Képzési Tanács

  • feladatai a felsőoktatási duális képzéshez kapcsolódnak, az OKJ-s duális képzések tekintetében nincsenek jogosítványai, jóllehet ez az elnevezéséből nem derül ki.
  • kidolgozza az alap- és mesterképzési szak tantervének azon képzési és kimeneti követelményekhez illeszkedő általános, képzési területre jellemző szakmai és minősítési, értékelési követelményeit, továbbá a gyakorlati képzésben részt vevő szervezettel, valamint a szervezet részéről a gyakorlati képzésben részt vevő szakemberrel szemben támasztott szakmai és minősítési követelményeket, amelyek teljesítése esetén a felsőoktatási intézmény a képzési terület adott alapképzési szakán, illetve mesterképzési szakán folytatott képzését az Oktatási Hivatal által nyilvántartott duális képzési formában is indíthatja.
  • az oktatásért felelős miniszter vagy az Oktatási Hivatal felkérésére egyedi szakértői véleményt ad, és az oktatáspolitikai döntéseket megalapozó elemzéseket készít, kutatást végez, valamint minősíti a duális képzés szakmai gyakorlóhelyét.

 

A gyakorlóhely minősítése

 

A felsőoktatási minőségértékelés és -fejlesztés egyes kérdéseiről szóló 19/2012. (II. 22.) kormányrendelet meghatározása szerint a szakmai, illetve minősítési követelményrendszert az EMMI hivatalos lapjában, továbbá a Minisztérium honlapján közzé kell tenni. Új vagy módosított követelményrendszer bevezetésére felmenő rendszerben kerülhet sor.

A duális képzés szakmai gyakorlóhely minősítése során hozott döntéssel kapcsolatos jogorvoslat biztosítása érdekében, az azonos tárgy vagy személy tekintetében, egy eljárás keretében, az újabb minősítés elkészítésével kapcsolatos feladatok pártatlan, tárgyilagos szempontokon alapuló ellátása céljából a Duális Képzési Tanács szervezetének részeként három tagból álló Felülvizsgálati Bizottságot kell működtetni.

A Felülvizsgálati Bizottság tagjait a miniszter delegálja, megbízásukra, összeférhetetlenségükre a Duális Képzési Tanács tagjaira vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy nem lehet a Felülvizsgálati Bizottság tagja az a személy, aki a megbízását megelőző három éven belül a Duális Képzési Tanács tagja volt.

 

A Duális Képzési Tanács a duális felsőoktatási képzésben érintett hat képzési terület (műszaki, informatika, agrár, természettudomány, gazdaságtudományok, valamint a szociális munka alapképzési szak) szerint albizottságokat is működtet.

 

Dr. Klész Tibor

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva