A belső képzés csapdái – A pályázatok tükrében

Sok kérdés kerül szóba

 

Megjelentek a mikro-, kis- és középvállalatok, valamint a nagyvállalatok munkavállalóit érintő – a munkahelyi képzések támogatására vonatkozó – pályázatok, amelyekben az szerepel, hogy a „képzések megvalósítása belső képzésként vagy vásárolt szolgáltatásként” történhet.

Elsősorban a pályázatírók körében azonnal felvetődött, hogyan is kell értelmezni a belső képzést, mivel a támogatható képzéseknek akár 20%-a is lehet belső képzés. (A támogatást igénylőnek a képzések 80%-át külső képzésként szükséges megvalósítania.)

 

Ennek kapcsán rengeteg kérdést tettek fel az érdekeltek, többek között az alábbiakat:

 

  • A belső képzésekre vonatkozik-e a felnőttképzési törvény?
  • Minden „nem engedélyes” képzés finanszírozható pályázati forrásból, mivel a kiírások úgy fogalmaznak, hogy a projekt keretében támogatható – többek között – az Fktv. hatálya alá nem tartozó, 1. § (5) b) pontjai szerinti képzés is?
  • Bármilyen képzés megvalósítható belső képzésként?
  • Mit is jelent valójában a belső képzés?

 

Belső képzés a jogszabály tükrében

 

A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (Fkt.) [Módosította: 2015. évi LXVI. törvény 87. § (1) d)] úgy tekint a belső képzésre (2. § 2. pont), mint a munkáltató által:

 

  • a saját munkavállalói részére,
  • saját munkaszervezetén belül,
  • nem üzletszerűen szervezett,
  • központi költségvetési forrás és/vagy szakképzési hozzájárulás terhére megvalósuló képzés.

 

A törvény még hozzáteszi, hogy a belső képzés keretében nem folyhat OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló képzés, valamint általános nyelvi képzés (az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeretben ajánlott hatfokozatú rendszer szintjeiben megfogalmazott követelmények teljesítésére irányuló, további kimeneti szintekre osztott nyelvi képzés).

 

A belső képzés értelmezésének nehézségei

A belső képzésre vonatkozó kérdések és problémák sokasága elsősorban két forrásból ered:

 

  1. A fentiekben is látható, hogy a Fktv. meglehetősen kacifántos, nehezen érthető értelmezését adja a belső képzésnek;
  2. A napi gyakorlat többnyire belső – in house – képzésnek tekint olyan vállalati képzést is, amely üzleti alapon, a cég belső (anyagi és személyi) erőforrásainak felhasználásával valósul meg.

 

A jogi és a hétköznapi értelmezés tehát más-más jelentést kölcsönöz a belső képzésnek.

 

Támogatott és szabályozott képzések

 

A kérdések helyes megválaszolása érdekében hangsúlyozni kell, hogy a felnőttképzés 2013-tól érvényes rendszere kizárólag a támogatott és szabályozott képzésekre irányul, amelyekben az állam kiemelt felelősséget visel.

Ezek elsősorban az OKJ szerinti szakképesítések megszerzésére felkészítő képzések és mindazok a tanfolyamok/képzések, amelyekhez az állam központi költségvetési forrásból és/vagy szakképzési hozzájárulásból támogatást nyújt.

Tehát azok a képzések, amelyek nem szabályozottak, és központi költségvetési forrásból, valamint szakképzési hozzájárulásból nem támogatottak – ilyen a vállalati (in house) képzések túlnyomó többsége – a felnőttképzési törvény értelmében nem minősülnek sem felnőttképzési tevékenységnek, sem belső képzésnek, így szabadon, a piaci rendezőelvek alapján szervezhetők.

 

A felnőttképzés jogszabályi háttere

 

A felnőttképzési törvény a képzések halmazából csak azokat érinti, amelyeket az állam – szabályozás és/vagy támogatás útján – befolyásol. A törvény ennek megfelelően az alkotmányos alapjogoknak csak a törvényben szabályozott keretek között nyújt biztosítékokat, a képzési szolgáltatásoknak a törvény hatályán kívül eső területeivel kapcsolatban a képzés minőségét és a képzéshez való hozzáférést nem garantálja.

A felnőttképzési törvény tehát a képzések halmazából kizárólag azokat a képzéseket szabályozza (azokat tekinti felnőttképzésnek), amelyekben az állam – a tartalom vagy finanszírozás terén – kiemelt felelősséget visel.

 

Állami felelősségvállalás a képzésekben
OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzés
támogatott egyéb szakmai képzés
általános nyelvi képzés
egyéb nyelvi képzés
kombinált nyelvi képzés
támogatott egyéb képzés

 

Ezek a következők:

 

  1. a) az OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzés [Módosította: 2015. évi LXVI. törvény 87. § (1) a)],
  2. b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb szakmai képzés,
  3. c) támogatott általános nyelvi képzés, támogatott egyéb nyelvi képzés és támogatott kombinált nyelvi képzés [Megállapította: 2015. évi LXVI. törvény 73. § (2). Hatályos: 2016. I. 1-jétől],
  4. d) az a)–c) pont hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb képzés.

 

Az állam tehát csak a szabályozott és/vagy az állami forrásból (beleértve a szakképzési hozzájárulást is) támogatott képzésekért és ezek minőségéért kíván felelősséget vállalni, és ezért a szabályozás is csak e képzésekre, illetve az ilyen képzéseket folytató képzőkre vonatkozik.

 

3-1706

 

A belső képzés a pályázati felhívásokban

 

A pályázati kiírások is összhangban állnak a fentiekkel, mivel azt tartalmazzák, hogy belső képzésként

  • egyéb szakmai képzést,
  • egyéb képzést,
  • egyéb nyelvi képzést, illetve
  • kombinált nyelvi képzést lehet megvalósítani.

 

(Tehát nem minden képzést! Például egy cégnél dolgozó villanyszerelők szakmai továbbképzését – sajnálatosan – nem!)

 

Látható, hogy az előbbi felsorolásból – a felnőttképzési törvény logikájából fakadóan – kimaradt:

 

  • az OKJ szerinti szakmai képzés, illetve
  • az általános nyelvi képzés.

 

Ez a két képzés tehát belső képzésként nem realizálható. Aki ilyesmire kíván pályázni, azt csak külső képzésként valósíthatja meg olyan felnőttképzést folytató intézménnyel együttműködve, amely a képzésre engedéllyel rendelkezik.

 

Mely képzések nem „egyéb szakmai képzés”?

 

Bármennyire is indokolt lenne, számos, a termelési vagy szolgáltatási folyamathoz kapcsolódó képzés – jogi értelemben – nem tekinthető egyéb szakmai képzésnek (így belső képzéssé sem válhat).

 

Ilyenek például az alábbiak:

 

  • ha a képzés keretében megszerezhető kompetencia nem foglalkozás vagy munkakör, munkatevékenység elvégzésére irányul;
  • ha a képzés nem tartalmaz szakmaspecifikus kompetenciákat (kizárólag társas vagy személyes kompetenciák fejlesztését szolgálja);
  • ha a képzés szabadidős/hobbi tevékenységekre, életvezetési technikák fejlesztésére, általános műveltség növelésére, munkatevékenységhez nem köthető, életminőség javítására szolgáló tevékenységekre irányul;
  • ha a képzés szinten tartó jellegű (pl. klímaszerelők továbbképzése);
  • ha a képzés kizárólag a munkavállalói kulcskompetenciák fejlesztését szolgálja (pl. munkavégzés szemléletére, munkaszervezésre, saját tevékenység monitorozására irányul).

 

A fentiek alapján választ adhatunk arra a kérdésre is, hogy „minden képzés finanszírozható-e pályázati forrásból?”. A helyes válasz: nem, hiszen nem tekinthető minden vállalati képzés egyéb szakmai képzésnek, továbbá egyéb képzésnek sem.

A felnőttképzési rendszer egyik gyenge pontja, hogy számos, a munkaképesség fejlesztését szolgáló vállalati képzés/tanfolyam/továbbképzés/tréning stb. – a jogszabályi normák alapján – nem sorolható be sem az egyéb szakmai képzés, sem az egyéb képzés tárgykörébe.

Ebből az következik, hogy „bármilyen képzés” nem valósítható meg belső képzésként (így pályázati forrásból sem), csak azok, amelyek egyértelműen betehetők vagy az egyéb szakmai képzés, vagy az egyéb képzési kategóriába.

 

A jogszabályok szerint

Hogyan értelmezi a jogszabály az egyéb szakmai képzést?

Nem könnyű pontosan megérteni, hogy a jogszabályi normák mit is tekintenek egyéb szakmai képzésnek, mivel a meghatározás a következőképpen szól: egyéb szakmai képzés olyan, államilag el nem ismert szakmai végzettség megszerzésére irányuló képzés, amely valamely foglalkozás, munkakör vagy munkatevékenység végzéséhez szükséges kompetencia megszerzésére, fejlesztésére irányul (és nem hatósági jellegű képzés)”.

Hogyan tekint a jogszabály az egyéb képzésre?

Egyéb képzésnek azt tekinti a felnőttképzési törvény, amely „az általános műveltség növelését, megnevezhető szakképesítéshez, szakmai végzettséghez vagy nyelvi képzettséghez nem köthető kompetenciák fejlesztését célozza, hozzájárul a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához”.

 

A munkáltatókra vonatkozó szabályok

 

Munkáltatók által szervezett képzés
Nem kell regisztráltatni
engedélyeztetni
dokumentációt vezetni
Kell OSAP szerint statisztikai célú adatszolgáltatás
tematika
igazolás/tanúsítvány

 

 

A munkáltatók – belső erőforrásaik felhasználásával – nagyon sokfajta képzést szerveznek munkavállalóik részére. A munkaadók képzéseire – főszabályként – nem vonatkoznak a felnőttképzési jogszabályi kötelezettségek, mivel nem felnőttképzési, hanem „csak” képzési tevékenységet folytatnak.

Nem kell azokat regisztráltatni, engedélyeztetni, s – az OSAP szerint statisztikai célú adatszolgáltatást kivéve – nem kell bonyolult dokumentációt vezetni e képzésekről. Sok esetben elegendő egy jó tematika, a megvalósítást igazoló jelenléti ív és a részvétel dokumentálását szolgáló – munkáltató által kiállított – igazolás/tanúsítvány.

[Persze egy gazdálkodó szervezet is dönthet úgy, hogy képzési tevékenységét a felnőttképzési törvény szerint kívánja végezni („bevonul” a törvény hatálya alá), és megszerzi az erre vonatkozó engedélyt. Bár e lépése nem tűnne túl logikusnak!]

Kimondható tehát, hogy a munkáltatók által szervezett képzésekre – a belső képzés kivételével – a felnőttképzési törvény normái egyáltalán nem vonatkoznak. A kivételt tehát a belső képzés jelenti, amelynek legfőbb ismérve, hogy pénzügyi forrása a központi költségvetésből és/vagy szakképzési hozzájárulásból származik.

 

5-1706

A belső képzésre vonatkozó törvényi normák

Bár a Fkt. hatálya nem terjed ki a vállalatok belső képzési tevékenységére (a központi költségvetésből és/vagy szakképzési hozzájárulásból finanszírozott képzéseikre), de a törvény rájuk is vonatkoztat néhány normaelemet.

 

Ennek megfelelően a belső képzést folytató szervezet számára is szükséges, hogy:

 

  • képzéseit – a felnőttképzési törvényben meghatározott – képzési program alapján végezze,
  • a képzésben részt vevő felnőttel felnőttképzési szerződést kössön,
  • vezesse a jelenléti íveket, valamint
  • nyújtson az OSAP szerint statisztikai célú adatszolgáltatást.

 

Képzési program

 

A belső képzést felnőttképzési program alapján kell megvalósítani, amelynek tartalmaznia kell:

 

  • a képzés során megszerezhető kompetenciát,
  • a tervezett képzési időt,
  • a képzés formáját (egyéni felkészítés, csoportos képzés, távoktatás), nyelvi képzés esetén a nyelvi képzés típusának, valamint formájának megjelölését [Megállapította: 2015. évi LXVI. törvény 78. § (2). Hatályos: 2015. IX. 1-jétől],
  • a tananyag egységeit, azok célját, tartalmát, terjedelmét és a tananyagegységekhez rendelt elméleti és – ha a tananyagegység tartalmaz gyakorlati képzést – gyakorlati óraszámot [Megállapította: 2015. évi LXVI. törvény 78. § (2). Hatályos: 2015. IX. 1-jétől],
  • a maximális csoportlétszámot,
  • a képzésről, a képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit.

 

Felnőttképzési szerződés

 

Belső képzés esetén is kell a képzésben részt vevő munkavállalóval – a polgári jog általános szabályai szerint – írásos felnőttképzési szerződést kötni.

 

A szerződésen fel kell tüntetni, hogy a szerződés a felnőttképzési törvény alapján megkötött felnőttképzési szerződés, amelynek tartalmaznia kell:

 

  • a képzési csoport
    • képzésének év, hónap, nap szerinti kezdési időpontját,
    • haladásának tananyagegységekre bontott, óraszám és helyszín szerinti ütemezését,
    • képzése befejezésének tervezett időpontjára vonatkozó adatokat, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását,
  • a képzés elvégzésével megszerezhető dokumentum megjelölését,
  • az elméleti tanórákról, a gyakorlati képzésről, illetve a konzultációkról való megengedett hiányzás mértékét és ennek túllépése esetén a képzésben részt vevőt érintő következményeket,
  • a gyakorlati képzés helyét, időtartamát, ütemezését, valamint a felnőtt számára a gyakorlati foglalkozással összefüggésben esetlegesen biztosított juttatásokat,
  • a vizsga szervezésének módját, formáját, OKJ szerinti szakképesítés, illetve nyelvi képzés esetén az előírt vagy javasolt vizsgaszervező intézmény megnevezését,
  • a képzésben részt vevő felnőtt, illetve a felnőttképzést folytató intézmény szerződésszegésének következményeit.

 

Adminisztratív kötelezettségek

 

Ha egy vállalat belső képzést folytat, akkor adminisztratív kötelezettségeket is teljesítenie kell.

 

Vezetnie, nyilvántartani és – a hatóság ellenőrzési jogköre gyakorlásának biztosítása érdekében – öt évig meg kell őriznie:

 

  • az elméleti tanórán, gyakorlati foglalkozáson, konzultáción vezetett, a képzésben részt vevő felnőtt által aláírt jelenléti íveket, valamint a képzésben részt vevővel elektronikus úton folytatott szakmai felkészítést, ellenőrzést igazoló dokumentumokat,
  • a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését igazoló adatlap eredeti példányát.

 

A pályázatok megkövetelik a képzés megvalósításával kapcsolatos haladási napló folyamatos vezetését is, amely tartalmazza:

  • a foglalkozás
    • megtartásának időpontját,
    • megnevezését,
    • oktatójának nevét és aláírását,
    • képzésen belüli órája sorszámának megjelölését,
    • témájának megjelölését és rövid leírását,
    • résztvevőinek aláírásával ellátott jelenléti ívet,
  • a távol maradó résztvevők név és óraszám szerinti összesítését,
  • a képzés befejezésének dátumát.

 

Belső képzés esetén is – a képzés befejezését követően – mérni kell a képzésben részt vevők elégedettségét. Ebben azonban nem kell kitérni a résztvevők ügyfélszolgálattal való elégedettségének mérésére.

 

A kötelező elemeken túl viszont az elégedettségmérő kérdőívnek kérdéseket kell tartalmaznia a képzés eredményességére és hatékonyságára vonatkozóan az alábbiak szerint:

 

  • Mennyiben felelt meg a képzés a résztvevő előzetes elvárásainak?
  • A képzés során tanultakat mennyiben tudja hasznosítani a résztvevő munkája során?

 

A fentiekre tekintettel az elégedettségmérő kérdőív így összesen 10 kötelező kérdést tartalmaz, amely – a megrendelő vagy a képzési szolgáltató további igényei alapján – maximum 15 kérdésig bővíthető.

 

Tájékoztatási kötelezettségek

 

Szinte már feledésbe ment, hogy a belső képzést folytató vállalatoknak is gondoskodniuk kell arról, hogy a képzést igénybe vevőknek kellő időben rendelkezésre álljon minden olyan információ, amely alapján a képzés igénybevételéről megalapozott és tájékozott döntést hozhatnak, illetve amelyek a később felmerülő esetleges panaszaik, jogvitáik intézéséhez elengedhetetlenek.

 

Ennek megfelelően a vállalatoknak tájékoztatnia kell a képzést igénybe vevőket

 

  • a személyét, jogi státuszát érintő,
  • a kínált szolgáltatást, annak díját és egyéb lényeges feltételeit érintő,
  • a szolgáltatást ellenőrző hatóságokat, egyéb szervezeteket meghatározó, valamint
  • a szolgáltatással összefüggő panaszok, jogviták rendezéséhez szükséges

 

valamennyi lényeges információról.

 

Panaszkezelési kötelezettségek

 

Néhány, panaszkezeléssel kapcsolatos jogszabályi norma a belső képzést folytató vállalatokra is vonatkozik, nevezetesen a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény és a fogyasztóvédelemhez kapcsolódó egyéb jogszabályok általános előírásai.

 

Ilyen elvárásnak tekinthetők például az alábbiak:

 

  • A fogyasztót (a képzés részvevőjét), aki a képzést igénybe veszi, írásban tájékoztatni kell a szolgáltatás díjáról.
  • A szolgáltatás díját – határon átnyúló szolgáltatásnyújtás kivételével – Magyarország törvényes fizetőeszközében kifejezve, a fizetőeszköz nemét (forint) vagy annak rövidítését (Ft) megjelölve kell feltüntetni.
  • A szolgáltatás díjaként a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni.
  • A képzést nyújtó vállalkozás köteles a fogyasztót tájékoztatni a székhelyéről, a panaszügyintézés helyéről – ha az nem egyezik meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyével –, a képzéshez igazodó módjáról, levelezési címéről és – ha a panaszokat ilyen módon is fogadja – elektronikus levelezési címéről, illetve internetes címéről, telefonszámáról.
  • A fogyasztó panaszát szóban vagy írásban közölheti a vállalkozással. A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni, és szükség szerint orvosolni kell.
  • Ha a fogyasztó a panasz kezelésével nem ért egyet, vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a vállalkozás a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni.
  • A telefonon vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panaszt a vállalkozás köteles egyedi azonosító számmal ellátni.
  • Az írásbeli panaszt a vállalkozás – ha az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik – a beérkezését követően harminc napon belül köteles írásban érdemben megválaszolni és intézkedni annak közlése iránt. A panaszt elutasító álláspontját a vállalkozás indokolni köteles.
  • A vállalkozás a panaszról felvett jegyzőkönyvet és a válasz másolati példányát öt évig köteles megőrizni, és azt az ellenőrző hatóságoknak kérésükre bemutatni.
  • A panasz elutasítása esetén a vállalkozás köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – mely hatóság vagy a békéltető testület eljárását kezdeményezheti. Meg kell adni az illetékes hatóság, illetve a vállalkozás székhelye szerinti békéltető testület levelezési címét.

 

Konklúzió 

Legyünk óvatosak és körültekintőek, ha a pályázatban belső képzést is szerepeltetni kívánunk, mert nem igaz az az állítás, hogy minden képzés belső képzésnek is tekinthető. Amúgy pedig a pályázati képzési profilban mindösszesen 20%-os lehet a belső képzés aránya.

Bölcs pályázói álláspontnak tekinthető az a felfogás, hogy csak akkor nyújtsunk be pályázatot, ha össze tudunk rakni külső és belső képzésekből olyan csomagot, amelynek összege eléri a megpályázható összeg legalább felét (nagyvállalatoknál 100 millió forintot, illetve mikro-, kis- és középvállalatoknál 50 millió forintot).

 

Dr. Henczi Lajos

 

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva